monoSTUDIO építésziroda / architectural office
Zombor Gábor építész / Gábor Zombor architect

CSALÁDI HÁZ

TERVEZŐ Zombor Gábor

lakóépület, magán megrendelő, 230 m2, Solymár, 2000

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 230 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT

„A hagyomány kétféle értelmezése: A megrendelők elképzelésében hagyományos ház jelent meg, mely gyönyörű, meszelttornácos, földszintes vályogházban megfogalmazható idillikus parasztházként képiesült. Nálam a hagyomány és a hagyományos ház nem tárgyiasult, formailag nem leírható produktumról szól, hanem arról az egyszerű (hagyományos) házalkotó szellem ésszerű, élettel arányos lépéseiről, melynek eredményeképp született meg hajdan a család többgenerációt túlélő otthona. És minden bizonnyal túl tudnának élni ezek az épületek még több generációt, ha azóta mi magunk meg nem változtunk volna. Megváltozott életünk pedig nem való egy más szokásrendszerrel, gondolkodással, családszerkezettel, kultúrával rendelkező generáció épített falai közé még akkor sem, ha azokat most raknánk, korszerű hőszigetelő falazatból.”

BARACKOS, LEKVÁRGYÁR HELEMBÁN

TERVEZŐ Zombor Gábor

középület, diplomaterv, Helemba sziget, 2000

MAGYAR ÉPÍTÉSZ SZÖVETSÉG DIPLOMADÍJA, KONZULENS: KARÁCSONY TAMÁS

Helemba Esztergomtól a Duna folyásirányában körülbelül négy kilométer távolságban található orsó alakú sziget. Sajátos geológiai adottságai folytán, területének nagy része magas vízállás esetén sem kerül víz alá. Így maradhattak fenn azok a régészeti leletek, melyek miatt Helemba-szigetet, mint régészeti lelőhelyet régóta számontartják a szakemberek. Rábukkantak az érseki nyaraló alapjaira, melynek környezetében középkori kert gyümölcsfáinak nyomait találták. A pollenvizsgálatok és a régészeti feltárás alapján a ház körül barackos lehetett. A terv témája ennek a középkori barackosnak a visszatelepítése és egy házi lekvárfőző kialakítása. A lekvárgyár idény jellegű épületegyüttes, mely a lekvárfőző mellett a szüretelők szállás- és kiszolgáló épületeit tartalmazza. Olyan házat kellett alkotni, mely inkább egy természetben hagyott tárgy, mintsem épület. Melynek ott és azon a helyen nincs semmiféle szerepe, lényege. Csak jelenléte van. Formára, tapintásra idegen elem. Nem akarja magán hordozni, másolni a természet karakterjegyeit, nem akar azzal direkt azonosulni. Nem akar természet lenni, de természetszerű sem. Csupaszságával válik bensőségessé, kívülállóságával közelít legjobban a természet egyedülállóságához, fogalmazza meg leginkább a természet mondanivalóját anélkül, hogy természetessé válna.

PILISBOROSJENŐ JÖVŐBELI ARCULATA

TERVEZŐ Kovács Márton, Zombor Gábor

településrendezési terv, pályázati terv, I. helyezés, Pilisborosjenő, 2001

KIÍRÓ: PILISBOROSJENŐ ÖNKORMÁNYZATA / BMGE, VOLUMEN: 7.000 m2

A település morfológiai vizsgálatánál a beépítést ábrázoló alaptérkép szolgál kiindulásul. A beépítés struktúrája, a telekosztások, az utcaszerkezet alkotta településszövetből következtethetőa község időbeli fejlődése. A településmag a Nagy Kevély alatt elnyúló völgybe, a hegyről lefutó,vélhetően akkor még patak medre mellé települt. E részt népesítette be a XVIII. sz. Közepétől a németajkú „őslakosság”. A mezőgazdaság fő szerepköréből adódóan okos és gazdaságos módón keskeny, a hegyoldalakra felkúszó telekosztás alakult ki, oldalhatáron álló hegy-völgy irányú nyeregtetőkkel. A gazdaságok
fejlődésével a szélesebb, vagy egyesített telkeken ez beépítés befordul, zártsorúvá válik erősítve a főutca, faluközpont jelleget. Idővel a domboldali hosszúkás telkeket megosztva új feltáró és átkötő utak alakulnak ki. Az újabb beépítések karakteresen elkülönültek a meglévő arculattól, így könnyen elkülöníthetők az eltérő jellegű településrészek:

1. Faluközponti mag: Fő utca, Kossuth tér, Budai úttal párhuzamosan futó árok által határolt sziget, valamint a Templom utca. A területen az utóbbi évtizedekben elhelyezett közintézmények (óvoda, élelmiszerbolt, művelődési ház) mind telepítésben, mind arányrendszerükben figyelmen kívül hagyták a meglévő karaktert. Hangulati szempontból védendő a Budai útról hidakkal, napos előkertekkel felnyíló, úttal párhuzamos beépítése, valamint a tömb gyalogos átkötése és az onnan feltáruló terek, udvarok szövete.

2. „Ófalu”: Budai út, Fő utca Ady Endre utca Iskola utca Rózsa Ferenc utca Meghatározó karakterjegyei az oromfalas és zártsorú beépítés, a kapualjakban feltáruló rendezett kertek megkapó látványa. Léptékében arányos, harmonikus egységet alkot. A helyben bányászott homokkő támfalakként, lábazatként, homlokzatburkolatként, tagozatként való alkalmazása meghatározó szervező elem.

3. Az utóbbi évtizedek új parcellái: Jellemzően szabadonálló beépítésűek. A házak határozatlanul, bizonytalanul úsznak telkeiken, szemben a történelmi beépítésű falurészekkel a gyökértelenség látszatát keltve. Arányrendszerében, anyaghasználatában eltér a falu meghatározó karakterétől, inkább kertvárosias.

Javasolt beépítés jellege:
A tervezett középületek karaktere az ófaluban fellelhető hangulatokból építkezik. A városias funkciók szórt elhelyezéséből fakadóan a kialakított beépítés léptéke, áttörtsége illeszkedik a meglévő struktúrához, nem nyomja el a keretesházas jelleget. A beépítés alapvető fontosságú eleme az épülettel, alacsony kőfallal közrezárt kert, gyümölcsös kert, mely a ház belső tereinek is kiindulópontját képzi. Kiemelt értékként kezelendő a ház és környezetének az épület telepítéséből is leolvasható viszonya. Nem viszonyértékű a szabadonálló beépítés. A javasolt telepítésekre jellemző, hogy a ház igyekszik “kitapogatni” területének határait, oldalhatáron álló, vagy a telekhatárig kifutó elemei (kerítésfal, melléképület, előtető, stb.) vannak. A tervezett középületeket igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a kiemelt forgalom ne váljék zavaróvá környezetére nézve. A fő megközelítés a belső udvarokon kersztül, indirekt módon történik, felszabadítva ezzel a mindig forgalmas utcai frontot. A gépkocsitárolás az utca irányából felnyíló, sövényfalakkal (pl. Kossuth téri sövénykezdemények) lerekesztett parkolóöblökben megoldott. A kialakítandó épületek lábazata helyi mészkő, falai vakoltak, teteje cseréppel fedett.

NÉMET KÖZÖSSÉGI HÁZ

TERVEZŐ Klobusovszki Péter, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Szentirmai Boglárka

középület, pályázati terv, Budakeszi, 2001

KIÍRÓ: BUDAKESZI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA , VOLUMEN: 6000 m2

A terület nem kötődik szorosan a történelmileg kialakult, a település központját meghatározó kisvárosias jellegű beépítéshez. A környezetben található épületállomány mind a beépítés mind az építészeti minőség tekintetében heterogénnek tekinthető. Az új épületegyüttes kialakításánál fontos szempont volt a terepadottságokhoz, lejtésviszonyokhoz a környező beépítés nem túl kedvező morfológiai adottságaihoz való kötődés. Az épületet a terület Miller József utca felőli részén helyeztük el. Az út hosszúságában végighúzódó földrézsű elé támfalat építettünk, melynek teteje követi, a terület enyhe déli irányú lejtését. E támfal mögé épülnek be a földszint kiszolgáló helyiségei. A támfal elválasztja a közlekedési utat az épületeket is magába foglaló parktól, kiemeli azt, hangsúlyokat teremt, a park egy platóvá válik. Az új épület szerves egységet alkot a parkkal, amelyből, mint téglatornyok állnak ki a tömegek. A parkot az épület tömbjei és a közéjük szerveződő udvarok, átriumok tagolják. A park befolyik a beépítés szövete közé. Az így kialakított együttes nem igényli, hogy különváljon a parktól. A közösségi ház, a szállásépület és a későbbiek folyamán létesítendő új épület a terület nyugati oldalán lévő csíkot foglalja el. Ennek értelmében építési teleknek a jelenleg és a jövőben tervezendő épület által elfoglalt teleksávot tekintjük. A szabadtéri színpad kivételével -,melyet használati szempontokat figyelembe véve a nagyteremhez kapcsoltuk – a többi szabadtéri rendezvény helyszínét a parkba tervezett burkolt felületeken jelöltük ki (sörsátor, szalonnasütő helyek, stb.). A beépítés tömbjei három nagyobb udvart zárnak közre, melyek használata, a használat időbeni megoszlása, a használók köre nagyban különböző. Az előcsarnok, a könyvtár és a nagyterem között reprezentatív fogadóudvar alakul ki, mely a burkolt és zöldfelületekkel tagolt Nagydemeter Erdeje hosszanti tengelyének meghosszabbításában áll. Ez a beépítési kapcsolat az udvar és létesülő kápolna közti viszonyt megnyugtatóan rendezni tudja. A fogadóudvar a város, a Honvéd utca irányából is megközelíthető, egy mellékudvarba vezető lépcsősoron keresztül. A szabadtéri színpad a középső udvarban kapott helyet. A mellette lévő nagyterem színpad felé eső oldala teljes szélességében kinyitható, ennek következtében koncertek, színházi előadások alkalmával a nagyterem mint színpad, mint díszlet tud együttműködni a nézőtérrel. A harmadik nagyobb udvar, amelyet a szállásépületek zárnak körül, csak a szállóvendégek kényelmét szolgálja.

Építészeti kialakítás
A reprezentatív fogadóudvar végében helyezkedik el az előcsarnok, amelyhez „galériafolyosó” kapcsolja az együttes legdélebbi – a földszinten szakköri termeket, az emeleteken pedig a könyvtárat magába foglaló – tornyát. A galéria udvar felé nyitott, így az itt folyó kamarakiállítások intenzíven kapcsolódnak az udvar teréhez. A könyvtár a „folyosógaléria” és a szakköri helyiségek egy funkcionális egészt alkotnak. Az egység működése igény szerint leválasztható az előcsarnok forgalmától. Az első emeleten a folyóiratolvasó, az iroda, a másodikon a katalógusszoba, a legfelső emeleten egy átrium kapott helyet. A földszinten lévő két szakköri helyiség összenyitható. A nagyterem északi, nézőtér, és déli, fogadóudvar felé forduló homlokzata teljes szélességében kinyitható. Ezáltal különböző használati igényeknek képes megfelelni.
- Északi üvegfalát egy, a lelátó burkolatával megegyező fából készült, ugyancsak nyitható spalettasor fedi. Ennek zárt állapotában a szabadtéri színpad és a nagyterem funkcionálisan és térbelileg is különvált. A színpad a nagyterem elé kerül. A külső térben, az előcsarnok geometriájának folytatásában a szabadtéri színpadot kiszolgáló WC-csoportot helyeztünk el, mely az épület zárva tartása esetén is ki tudja szolgálni a közönséget.
- Az északi üvegfal nyitott állapotában, a nagyterem a szabadtéri színpad díszletévé, hátsó színpadává válik. A nagyterem válik színpaddá.
- A nagyterem déli oldalán található folyosórész harmónikafalainak kinyitásával a rendezvénytér bővíthető. Ebben az esetben, a korábban folyosóként működő terület szervesen kapcsolódik az előadóhoz. Ezekben a kivételes esetekben, az éttermet és adminisztrációs munkahelyeket magába foglaló torony csak külső tér érintésével közelíthető meg.
- Búcsúk, nagyobb közösségi rendezvények alkalmával, melyeknek az épületben és a parkban is vannak helyszínei, a nagyterem színpad felőli és folyosó felőli falának ill. a folyosó üvegfalának kinyitásával, egy olyan téregyüttes jön létre, mely magába foglalja a parkot, a nézőteret, a nagytermet és az épület reprezentatív előudvarát is.
- A mobil pódium, székek, egyéb kellékek elhelyezésére alkalmas raktárhelyiség, a nagyterem nyugati oldalán, ahhoz közvetlenül kapcsolódva kapott helyet. A szomszédos átrium nyáridőben alkalmas a nagyterem programjaihoz kapcsolódó fogadások megrendezésére, mivel közvetlen kapcsolata van a konyhával.
A nagyteremtől északnyugatra található torony foglalja magába a földszinten a konyhaüzemet, első emeleten az éttermet, a második és a harmadik emeleten az irodákat. A konyhaüzem feltárása a támfal, a parkolók felől történik. A konyhaüzem és az étterem között étellift működik. Az irodák és az étterem funkcionális forgalma különválik. Az étterem északi oldalához burkolt terasz kapcsolódik amely nyáron része a fogyasztóterületnek. A vendégház lakói és a külső vendégek a támfal tetején lévő teraszról, parkból közelíthetik meg az éttermet.
A vendégház feltárása szintén a támfal felől történik. Az előcsarnokhoz kapcsolódó előudvarból fedett biciklitároló nyílik. A vendégházhoz kapcsolódó közösségi terek (konyha, étkező, klubszobák) az átriumra tájoltak. A három klubszoba nagyobb rendezvények esetén összenyitható.

LUXUSTÁRSASHÁZ

TERVEZŐ Janáky István, Janesch Péter, Zombor Gábor

társasház, Budapest, Gellért-hegy, 2002

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 6.000 m2, STÁTUS: VÁZLATTERV / LEZÁRULT

A lakásokat a telken három épülettömegben helyeztük el, amelyek egy - a három épület alatt átfutó - pince felett földszintet és 3 emeletet tartalmaznak. A lapostető átfut a tömegeket elválasztó, a lépcsőknek és felvonóknak helyet adó két köztes tér felett, védelmet adva a közlekedőknek. A pincében elfértek a gépkocsitárolók, a lakások pincetárolói és a gépészet hehyiségei és elosztó zónái. Az épületcsoport a telek Somlói út felőli, legmagasabban fekvő sávjába került. Így az egyébként jól használható előkerten és az épület helyén kívül a telek nagy része egybefüggő parkként marad szabadon, érintetlenül hagyva a számottevő, értékes faállományt. Az előkert és az épület helyén kívül így a telek nagy része összefüggő parkként marad szabadon, érintetlenül hagyva a számottevő meglévő faállományt. Az épület DK-i végfala mellett, szinte észrevétlenül jutnak le az autók, a lehajtó így a lehető legkisebb helyet foglalja el. A pincében 66 darab 2 szintes, billenőtálcás parkolóhely és 15 darab úttal párhuzamos (összesen maximálisan tehát 81 darab) parkoló alakítható ki. A dupla parkolóhelyek természetesen kellő számban - gép nélkül, akna-áthidaló platóval - szimplaként is használhatók. Így a minimum a 48 darab gépkocsi.)

A lakásokat az utca felől fedett oldalfolyosókról lehet elérni. A folyosók és az oda nyíló lakások padlószintje eltérő a belátás meggátlása és kis fedett belépő kialakítása céljából. A feladat-meghatározásnak megfelelően igényes lakásokat terveztünk, amelyek mind átmenőek, mindegyik kitárul a tágas kert és a kilátás felé. 22 darab kétszintes lakás építését javasoljuk, de - a lépcsők, felvonók és folyosók kialakítása révén - egyszintesek létesítése is lehetséges. Így akár 44 darab lakás is építhető.

A kert alsó részében, a fák között, közös használatú épület hozható létre, amelyben szauna, kondícionáló és egyéb terek helyezhetők el.
A három épület-rész közös gépészeti helyiségeit és berendezéseit a pinceszint csuklópontjába telepítjük, a hulladékgyűjtést pedig a gépkocsilehajtó mellett kialakított tárolóban oldjuk meg.

NYARALÓÁTALAKÍTÁS

TERVEZŐ Janesch Péter, Zombor Gábor

lakóépület, Tihany, Felsőkopasz-hegy, 2002

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 180 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT

A megrendelő két-három év használat után látva a hatvanas években épült nyaralóépület funkcionális és szerkezeti hibáit az ingatlan átépítését határozta el. Elsőrendű szempont volt a belső térkialakítás átformálása a több generációt kiszolgáló épületnek megfelelően. A terv a jelenlegi épület lábazati elemeltségén változtatandó közvetlenebb kapcsolatot kíván létesíteni az épület belső terei és a kert között. Meghatározó szerepet játszott a tervezés során a balatoni panoráma. A jelenleg kissé urbánus, kertvárosi hangulatú épületet megváltoztatott tömegével, tetőformájával, anyaghasználatával a helyi karakterhez kívánjuk közelíteni.

A tervezési programhoz igazodva az épület formáltságát igyekeztünk a helyi terepadottságoknak legmegfelelőbben alakítani. A tervezett épület az utca irányába földszintjével kapcsolódik a terephez, a lenti telekrészhez viszont pinceszintjével, így ebbe az irányba háromszintesre magasodik. Az eredeti épületkontúrt északkeleten, északnyugaton és délnyugaton megtartva az új épület csak délkeleti irányba bővül a beépíthetőség határáig. A balatoni panorámára irányuló délkeleti homlokzat hangsúlyos megnyitása teszi lehetővé, hogy a többi homlokzat zártabbá, nyugodtabbá válhat.

MÉSZ SZÉKHÁZ MESTERISKOLA HELYISÉGEINEK ÁTALAKÍTÁSA

TERVEZŐ Zombor Gábor

középület, pályázati terv, I. helyezés, Budapest, Ötpacsirta utca, 2003

KIÍRÓ: MÉSZ MESTERISKOLA XVII. CIKLUS, VOLUMEN: 70 m2

Szék: a Mesteriskola előadótermének bútorozását szolgáló alapelem. Három dimenziója három eltérő használatot, az elemek sokasága, együttese ad hoc teremberendezésre kínál számtalan lehetőséget a pillanatnyi igényeknek megfelelően. Három cserélhető lapja a mesteriskolások és mesterek generációs összetartozásának szimbóluma: minden hallgató személyes tábláját felvételkor elhelyezi és egy másikat magával visz. Az életbe.

DOBOS C. VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA BŐVÍTÉSE

TERVEZŐ Herczeg Tamás, Karácsony Tamás, Klobusovszki Péter, Zombor Gábor

középület, pályázati terv, II. helyezés, Budapest, 2003

KIÍRÓ: DOBOS C. VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, VOLUMEN: 3.000 m2

A tervezett beépítés az Angyalföldi utca épülettömbjét folytatva átfordul a Botond utca irányába és belső, zárt udvarokat képez. Az iskolaudvart a meglévő épület tűzfalainál kialakított átkötés osztja. Az újonnan kialakított rész sportudvart fog közre, mely tornaterem küzdőtere felől átnyitható, árkádos övvel teremt kapcsolatot a földszinti terekkel. Az udvar zártságát nagyobb léptékű átnyitások oldják, függőlegesen a terasz által kialakított tömeglépcső lazítja.

Tömegalakítás
A tervezett épület két fő tömegegységből épül fel. A tantermeket, lépcsőházat magába foglaló, négyszintes épületelem az angyalföldi szárny térfalát folytatva igazodik a meglévő beépítéshez a szemben lévő szállóépület hátsó homlokzatának hatását ellensúlyozva. A beépítés a keskeny, fás előkert sávját megtartva, a magas térfal és az utca korábban jól kialakított kapcsolatát örökíti. Az épület beforduló térfala a Botond utca felé a hátratolt tornatermi kubust övező kétszintmagas tömeggel folytatódik, mely arányos kapcsolatot létesít a szemben lévő alacsonyabb épülettömeggel és a kisebb forgalmú, csendesebb, utcával. A két tömeg kapcsolatát oldja a bejárati hasíték, mely az átforduló sarok finom tagolását adja. A lépcsőház az angyalföldi utca felé egybefüggő tetővel simul a tűzfalat takaró épületszárnyhoz, az udvar felé kiemelt tömeggel oldja a bütüfal zárását. A két épületrész tömegkapcsolatának fontos eleme a galéria feletti födémlemez magasságában körbefutó párkány folytatásaként képzett, első emeletről megközelíthető tetőterasz, mely az emeleti szintek és az iskolaudvar vizuális kapcsolatát fokozza, az udvari térfalak emelt hatását enyhíti.

Funkcionális kialakítás
A tervezett épület jelenlegi iskola funkcionális folytatásaként működik. Az emeleti szintek akadálymentesen átjárhatóak. A tantermek és foglalkozatók tornateremtől szétválasztott elhelyezése a zavartalan, egymástól független működést biztosítja. Az átjárhatóságot, összekapcsoltságot tovább fokozza az első emelet magasságában lévő, faburkolatú terasztető, mely a sportudvar irányába lelátóként is funkcionál. A tornateremet és a hozzá kapcsolódó mélygarázst (lásd később a parkoló kimutatásnál), úgy alakítottuk ki, hogy az iskola egyéb belső használatú tereitől lerekesztve önálló, külső használatra is alkalmas legyen (pályabérlet). A mélygarázs funkcionális külső kapcsolataira ez szintén jellemző.

Homlokzatképzés
A tervezett épület homlokzata a beépítéshez hasonlóan idomul a kapcsolódó épületszárnyhoz. A homlokzati felületek vakoltak, a nyílászárók festett fa szerkezetűek. A tető cseréppel fedett. A meglévő épület jellegzetes függőleges homlokzati tagoltságát a tervezett épület átveszi. A fent említett terasz magasságában végighúzódó párkány osztja a homlokzatot. Az alsó szakasz hornyolt vakolatarchitektúrával képez átfogó, átforduló egységet. A fölötte kialakított vakolatfelületek simítottak. Jellegzetes homlokzati elem a tornacsarnok kiemelkedő tömegének polikarbonát burkolata, mely homogén, átderengő felületével nyugodt homlokzatot formál.

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETÉNEK BŐVÍTÉSE

TERVEZŐ Janesch Péter, Karácsony Tamás, Kovács Márton, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Alexa Zsolt, Báger András, Szentirmai Tamás, Turai Balázs

középület, pályázati terv, megvétel, Budaörs, 2003

KIÍRÓ: BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, VOLUMEN: 4.000 m2

Megfelelések
Tágabb - szűkebb környezetünknek vannak a tervünkre is erősen ható, meghatározó elemei. Távolról kezdve a várost övező hegyek látványa az, ami a továbbépítést, a telepítést befolyásolhatja. A karakteres, szikár ormok, a lágyan ívelő sziluett, a látvány közelsége arra szorít, hogy a koncepció részeként jelenjen meg .A tervezési szempontok között ezért vált meghatározóvá az északi oldal irányába történő megnyitás, ezért kerestük azt a formát, ami transzparens felületeket eredményez, átláthatóságot biztosít. A déli oldal ellenkező tulajdonságokkal bír: sík, nagy hányadában burkolt felület, a körforgalom miatt rendkívül zajos, poros, szennyezett. Miközben tehát nyitottságra, átláthatóságra törekszünk, ki kell zárnunk a zajt, a port, a légszennyezettséget. Közelebbről rátekintve a tervezési helyszínre az érett, életerős növényzet jelenléte hat ránk megnyugtatóan. Különös kontraszt a buja zöld, a kopár hegyek látványa előtt. A bölcsőde kertjében sokasodó juharfákat abroncsszerűen köti csokorba a telekhatáron feszülő kerítés. Hasonlóan szép kép a meglévő épület nyugati oldalán húzódó fasor, és a keleti oldal parkja is. Az épített környezetet vizsgálva a kép szintén sokszínű: Épületünk a hetvenes évek tipikus terméke, szalagablakkal, középfolyosóval, lapostetővel - a körforgalom irányában napjaink irodaházai ágaskodnak - velük szemben tízemeletes panelházak. A meghatározó tömegek mellett az önkormányzat emblematikus épületet kíván építeni, meghatározó formavilággal, hangulattal. Választásunk hosszú kísérletezés, több vázlat elkészítése után esett arra a végleges térbeli struktúrára, amelyik a legtöbb szempontnak megfelelt. Az első beépítési sémák még egy épületet feltételeztek, és az építési területet átmetsző utat is elvágták. Ezt a telepítési változatot feladva telkünket több ” tömbre” osztottuk, több épületet tervezve . A beruházás ezáltal ütemezhetővé vált, első ütemként a központi épületet részesítve előnyben, másodikként a ligetbe telepített kerti épületet, majd az utcai ületet célozva. Az ütemezés sorrendjének felállításakor természetesen a funkciók fontossága kapott döntő szerepet, először a hivatali funkciók kerülhetnek végleges helyükre, majd a rendezvényterem, végül a közterületfelügyelők, és közmunkások szociális és irodahelyiségei építhetők ki. Az utolsó ütem leválaszthatósága a telekvásárlás esetleges elhúzódását hidalhatja át.

DUNABAY LAKÓEGYÜTTES

TERVEZŐ Borsay Attila, Herceg László, Janesch Péter, Karácsony Tamás, Szokolyai Gábor, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Falvai Balázs, Schiller Ádám

lakóépület, Budapest, Dunapart, 2003

PÉCSI LÁTOMÁSOK

TERVEZŐ Zombor Gábor

egyéb, pályázati terv, Pécs, 2004

KIÍRÓ: MÉSZ MESTERISKOLA XVII. CIKLUS, VOLUMEN:-, STÁTUS: LEZÁRULT

akciótárgyak, kilátók Pécsett
semlegesek, de határozottak_csendesek, de jelenlévők_ideiglenesek, de örök hatásúak_mindenkihez szólnak, de személyesek_egyedülállóak, de azonos karakterűek_szétszórtan, de a várost összekötve_furcsák

kilátórámpa
kettőszázhatvan méter hosszú_nyolcvan centiméter széles_rámpa_a Színház térről a Búza tér irányába indul_ száthuszonöt méteren emelkedik harminc centimétert, majd negyven méter után kilencvenöt méter megtételével ismét a Király utca szintjére ér_látszólag egyszerű tárgy_ mérnöki pontossággal követi a utca változó magasságát és valósítja meg a lehelletfinom emelkedést_furcsa jel az utcán_ kilátó, mely a horizont észrevehetetlen megváltoztatásával, személyes méreteivel teremt új perspektívát az utca forgatagában_a folyamat megfogalmazója_az utca-tér különböző pontjainak kapcsolóeleme_a Búza tér látcsöve

kilátótorony
megfigyelőtorony_nyolcvanhárom méter magas_lépcsőházzal, melynek nincs a talajjal közvetlen kapcsolata_a Magasháztól kettő méterre_nincs vele közvetlen kapcsolata_száznegyven méter hosszú, másfél méter széles rámpa vezet a harmichat méter magasban lévő érkezőszintre, mely egyébként nem kitüntetett szerepű_ a rámpa távolról közelít, majd a megfigyelt épület a torony takarásában eltűnik, hogy az érkezőszinten a maga megrázó közelségével, használatlanul pusztuló homlokzatával újra visszatérjen_szándékoltan eltérő szinmagasságok a teljes megfigyelés érdekében_a Magasház nem szégyenfolt, hanem sajátos helyzetű tárgy, melyet érdemes megfigyelni_amennyiben ház még és városi gond az akciótárgy kellő figyelem alá vonja

kilátóakna
a Káptalan utca és a Janus Pannonius utca közötti jellegzetes parkrészletre komponált aknacsoport_három különböző mélységű és szélességű járható árok kompozíciója_százhúsz centiméter széles-száznegyven centiméter mély_száz centiméter széles-száz centiméter mély_nyolcvan centiméter széles-százhúsz centiméter mély_hatvan centiméter széles-százhetven centiméter mély_személyes téri helyzet
megteremtése_szűkség_tágasság_közelség_alattiság_vizuális kirekesztés és kirekesztettség_átmenet_összetett téri helyzet megteremtése

IX: NEMZETKÖZI ÉPÍTÉSZETI BIENNÁLÉ MAGYAR PAVILONJÁNAK INSTALLÁCIÓS TERVEI

TERVEZŐ Janesch Péter, Szabó Zoltán, Zombor Gábor

installációs tervek, Velence, Olaszország, 2004

MEGBÍZÓ: MŰCSARNOK NONPROFIT Kft., VOLUMEN: 350 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT

RUGALMAS PÓLYA
„Általánosságban elmondható, hogy a sebkötések kis leleményességgel megoldhatók, hiszen nem a kötés esztétikai értéke, hanem a funkciója a mérvadó. „

1. KÜLSŐ RÁMPA
A külső rámpa a park és a pavilon járósíkja között teremt akadálymentes kapcsolatot. Helyzetére jellemző, hogy tengelye az érkezési főiránytól kb. 35°-os szögeltéréssel vezet, a pavilon hossztengelyét metszi, azzal 25°-os szöget zárva jobb oldalról indulva érkezik meg a pavilon lépcsőpihenőjének bal oldalára.
Áthidalt szintkülönbség: 1200 mm, bevezető szakasz hossza: 2500 mm, rámpa tiszta hossza: 12350 mm, felső pihenő hossza: 2100 mm. Bal oldali korlát magassága: 1000 mm, vastagsága: 70 mm, jobb oldali perem magassága: 200 mm, vastagsága: 70 mm.
Szerkezete acélszerkezetű váz melegen hengerelt acélszelvényekből áll. A rámpa járófelülete fenolfilmbevonatos csúszásmentesített, vízálló rétegelt lemezből, a tömör korlát kasírozható, vízálló rétegelt lemezből készül.
2. BELSŐ RÁMPA
A belső rámpa a pavilon előtere és központi teréül szolgáló átrium járószintjének akadálymentes kapcsolatát biztosítja. Elhelyezkedését tekintve a megérkezés pozíciójától jobbra, a fal mentén vezet a pavilon tengelyével megegyező irányban. Az átrium terébe 1500 mm-nyire hatol be. Paravánszerűen kialakított oldala részben fix, részben a szolgálati terek megközelíthetősége érdekében nyitható. Áthidalt szintkülönbség: 300 mm, bevezető szakasz hossza: 1550 mm, rámpa tiszta hossza: 3000 mm, felső pihenő hossza: 1900 mm. A rámpa méreteiből kifolyólag külön tartószerkezet nem készül. A rámpa járófelülete fenolfilmbevonatos csúszásmentesített, vízálló rétegelt lemezből, a tömör korlát kasírozható, vízálló rétegelt lemezből készül.
3. ÁTRIUMLEFEDÉS
Az átrium a kiállítás idejére kettős fedést kap. A felső kéreg könnyűszerkezetű, donga keresztmetszetű, szerelt tartóvázra feszített sátorlap, fóliasátor. A lefedés szélessége 6800 mm, hosszúsága 12300 mm. Az átriumot övező attikafalon kívül helyezkedik el. A haránt irányú dongaszerkezet külső tetősíktól számított magassága 3500 mm. Formájával, anyagával a vízelvezetést szolgálja. Az alsó kéreg a pavilon egyéb tereiben alkalmazott rendszerrel azonos elvi kialakítású, kétirányban feszített, 6050 mm széles, 11800 mm hosszú vászon álmennyezet. Elhelyezési síkja az átrium padlósíkjától számított 5000 mm. Szórt fényt, a többi kiállítóhelyiséggel azonos, egyenletes indirekt megvilágítást biztosít. A két kéreg közötti holttér, világítótér gépi szellőztetésével a felülvilágított tér felmelegedését gátolja.
4. JANÁKY installáció
A kiállítás képanyagának elhelyezését szolgáló installációs fal (burkolófal, mellékfal). Kiterített hosszúsága 31700 mm, mely az adott vázlat alapján, az óramutató járásának megfelelően a következő szakaszokra tagolódik: 5150 mm, 4500 mm, 13100 mm, 6150 mm, 2800 mm. Magassága 17500 mm. Az installációs fal egyszeres acél tartóvázra szerelt kétrétegű gipszkarton építőlemez falborítás. Függőleges síkja a pavilon falától 100 mm-re helyezkedik el. A fal eleje és vége 2000 ill. 2900 mm hosszúságban vátozatlanul egyoldalasan borítva a pavilon falától függetlenedik. Ezen szakaszok megtámasztását a sarkok tartóbordáihoz rögzített tartórudak biztosítják.
5. SÁMSONDI
Az átrium-tér és az apszis-bővületű, haránt irányú tér közé eső nagyméretű, íves záródású nyílást a kiállítás idejére kétoldalról, kétrétegű, glettelt, festett gipszkarton építőlemezzel elburkoljuk. A jelenlegi keret nélküli, nyíló üvegszárnyakat kiszedve az adódó nyílásban asszimetrikusan elhelyezett, az installációs asztal szélességével közel azonos szélességű (1100 mm) és 1500 mm magasságú falnyílást hagyunk. A falnyílás és az apszis szintlépcsője közé kerül a Sámsondi-füzeteket fogadó installációs asztal, melynek hossza 4150 mm, mélysége 1000 mm, magassága 700 mm, egyik lábával a haránt irányú közlekedő szintjén, másik lábával az ettől 130 mm-rel magasabban lévő apszis-bővület nívóján áll. A kettő között áthidaló tartó az asztal alsó részét hosszirányban osztó pengetartó. A nagyméretű, mdf alapanyagból táblásított bútorlapokat hossztoldással előregyártva szállítjuk a helyszínre, majd csavaros kötéssel szereljük. Az asztal a pavilon hátsó traktusának közlekedőjét zárja, egyedüli megkerülési útvonalként az apszist kínálva. Helyi világítást az asztal fölé kerülő, 1750 mm-en elhelyezett Nokia-sínre szerelt lámpák adják.


LOVARDAÁTALAKÍTÁS

TERVEZŐ Lévai Tamás, Szabó Árpád, Tóbiás Tamás, Zombor Gábor

középület, pályázati terv, I. helyezés, Tata, 2004

KIÍRÓ: MÉSZ MESTERISKOLA XVII. CIKLUS, VOLUMEN: 2.500 m2

Kompozíció:
tiszta szerkesztésű alaprajzra, jól elkülönült funkciókra törekedtünk,
kívülről zárt kompozíció, önmagába forduló udvar, mégis teres, a tagolt udvar és épület szintek vizuálisan bontják több minőségűvé a teret, a rendeltetésüknek megfelelően tiszta kertre és lóval bejárható udvarra, illetve parkoló sávra
az autós forgalmat kizártuk az udvar belső életéből, mégis természetes szellőzése és megvilágítása van a garázsnak
fontos szempont az épületek dombtetőről való látványa, olyan tetőformákat alakítottunk ki, melyeknél a látszó tetőfelületek kisebb tömeget sejtetnek a valóságosnál
A meglévő épületek megmaradnak a meglévő bővítésekkel együtt és megőrzik mind építészeti, mind funkcionális jellegüket (vagyis a meglévő tetőszerkezet, nem telik meg funkciókkal, a karakteres tetőforma nem kap tetősík ablakokat, stb.)

MULTIFUNKCIONÁLIS ÉPÜLETEGYÜTTES

TERVEZŐ Klobusovszki Péter, Kovács Márton, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Falvai Balázs

középület, pályázati terv, Debrecen, 2004

KIÍRÓ: MÉSZ MESTERISKOLA XVII. CIKLUS, VOLUMEN: 40.000 m2



Építészeti dilemma

Az átértékelésre váró tömb természetes fejlődés eredménye. Alapegységei, a telekek és a telkeken álló épületek az idők folyamán lecserélődtek, megújultak, mint az élő szervezet sejtjei. Ez a megújulás, csere azonban nem jelentett meghatározó változást. Cserélődtek ugyan az elemek, de ezek a módosulások, alkalmazkodások nem változtatták meg a tömb karakterét, nem változott, vagy csak kis mértékben módosult személyisége:egységes maradt a beépítés jellege, sűrűsége, az épületek léptéke, fennmaradt a befelé forduló karakter, és a jellegzetes külső megjelenés.

Ez a folyamat a tervezett nagyságrendű beavatkozás okán törvényszerűen megszakad. Új személyiségjegyekkel, új karakterrel bíró együttes kialakítása a cél.

Vizsgálva a környező tömböket, eltérő karakterekkel, eltérő ”beépítési szövetekkel, struktúrákkal” találkozhatunk. Az eltérések oka a vállalt szerepkörök közötti különbség: kistelkes, lakóházas beépítés, nagytelkes lakóépületek, középületek tömbjei. Ezek a váltások természetesnek tűnnek, logikájuk követhető, magyarázható, lehatároltságuk megnyugtatóan egységes.

Feladatunk tehát hasónlóképp logikus, magyarázható, értelmesen izolálható egység létrehozása, melynek karaktere a vállalt szerepkörből következik.

Ez az alkotók tudatos kiválasztását, és azok egymáshoz való viszonyának tisztázását feltételezi.

Ismerve az elvárásokat, milyen egységeket kell beemelnünk, melyekből kell építkeznünk? A hagyományos szövet egy-két traktusos épületszárnyakból, udvarokból szövődik, melyek egymástól függetlenül, belső kapcsolat nélkül alkotják a tömböt, biztosítva az elemenkénti megújulás lehetőségét. Tervezett épületszövetünk egy időben jön létre. Építőelemei tehát más kapcsolatrendszert is feltételezhetnek. Az épületek összefüggő hálózata az udvarok hálózatával összeszőve, és mindez több szinten ismételve új minőséget jelent, annak ellenére, hogy az ”építőkövek” léptéke szinte változatlan marad. Az új kapcsolatrendszer biztosíthatja azon szempontok érvényesítését, melyeket a ”plázák” a végletekig kicsiszoltan érvényesíteni tudnak. A hagyományos alapelemek alkalmazásával a végeredmény mégis sokkal ígéretesebb, oldottabb. Egyszerre jeleníti meg a mai befektetői, kereskesdői elvárásoknak megfelelő megoldásokat, a hagyományos városszövetet, az utcák, terek, sikátorok hálózatát átmenteni akarók elképzeléseivel.

Az új térszövet ismerős tereket, térelemeket idéz: udvar, fedett központi tér, vásárló utca, bazársor, kifelé (a tömb külső peremén is) nyitott, hagyományos szerepkört vállaló térfal.

A tömb átjárhatóvá válik, nyitottá. Belső életét udvarok, belső terek szervezik. Mégsem befelé forduló zárt doboz. Több szálon kötődik a város utcahálózatához, térfalai a tömb peremére is kifordulnak. A tömb egységes, homogén szövetté válhat. Ez a homogenitás a közös nevező a szomszédos tömbökkel. Vázlataink ezt az útkeresést villantják fel, az egységes tömb kialakításának lehetőségeit modellezik: hol több tömbre való szakítással, hol új, de egységes szemléletű szövet kiépítésével. A vázlatok a meglévő épületeket is eltérő módon kezelik: hol megtartják azokat (bevonva őket a rendszerbe), hol bontásukat feltételezik. A kidolgozott változat az egész tömb végleges beépítését mutatja - fenntartva a több fázisú beépítés lehetőségét.

SZOCIÁLIS LAKÓÉPÜLET

TERVEZŐ Janesch Péter, Karácsony Tamás, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Falvai Balázs

lakóépület, pályázati terv, III. helyezés, VII. kerület, József utca, Budapest, 2005

KIÍRÓ: JÓZSEFVÁROS ÖNKORMÁNYZATA, VOLUMEN: 4.500 m2



Beépítés: A beépítés a saroktelek előnyeit, a tömbön belüli helyzetet, a tömb beépítettségét mérlegelve alakult ki. A tiszta szerkesztés igényével telepített közlekedési mag, annak nyitottsága, átláthatósága a szigorú alaprajzi szerkesztés mellett is karakteres, szűrt fénnyel átitatott, jól átszellőző, növényzettel feloldott belsőt ígér. A szociális foglalkoztató utcai megközelítésű tere a hátsó oldalról is szellőztethető, bevilágítható. A földszinten a József utcáról nyílóan üzletteret alakítottunk ki. A parkoló behajtója a Lovassy László utca felől biztosított, gazdaságos kiosztású, fedett parkolóteret kínálva.



Az épület szerkezeti megoldása a flexibilitás, a könnyed átrendezhetőség jegyében született. A monolit vasbeton váz, a gerendás homlokzati szerkezet ezt szolgálja. A legfelső szint beépítése a belső utcára szervezett, azt átölelő lakásokat eredményez, egyedi téri renddel. A homlokzatok vakoltak, téglaőrleményes adalékú vakolaóanyaggal.

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM / NEMZETKÖZI TANULMÁNYI KÖZPONT

TERVEZŐ Falvai Balázs, Karácsony Tamás, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Rose Balázs

középület, vázlatterv, Budapest, 2005

KIÍRÓ: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, VOLUMEN: 4.000 m2/

Elvárásaink az új srtuktúrával szemben:
Igazodás a tömb, azon belül a szomszédos telkek beépítéséhez, megtartava – és nem gyengítve - azok karakterjegyeit_A meglévő szomszédos beépítés jellemzőire építve használjon ki minden előnyös adottságot_Az új struktúra a meglévőnél oldottabb, áttekinthetőbb, szellősebb legyen_Az épület alaprajzi rendszere, térbeli felépítése, közlekedési rendje legyen logikus, követhető._Hatásában legyen szellős, fénnyel telített, tágas, megjelenésében nyitott, nagyvonalú_belső tereiben otthonos, meleg hangulatú, „megtartó” jellegű

BEÉPÍTÉS
A beépítés mikéntjét eltérő érdekköröket képviselő szempontok alakították:
A beépítés a szomszéd épületek felől közelítően minden tekintetben illeszkedő.
Folytatja a szomszédos udvarok által kimetszett tereket, simulva a homlokzati síkokhoz. Ennek eredményeként tágas térérzetet, jó benapozást biztosít a lakóépületeknek – miközben saját belső tereit is hasonlóan jó helyzetbe hozza. Illeszkedőnek mondható az utcai párkánymagasság meghatározásánál alkalmazott szerkesztési elv is. Épületünk következetesen tartja a szomszédok által kijelölt homlokzatmagasságokat. Mindezek ellenére a tömegformálás újszerű: A beépítés karaktere a szomszédokhoz kötődő következetes kapcsolódás ellenére azoktól eltérő: szellős, szabadabb hatású, szoborszerű – térbe állított épületre utaló.Ezt a szabadabb, levegősebb érzést a tömegalakításnak, az átlagosnál nagyobb arányú szabad homlokzati felületnek köszönheti. Ez tudatos szerkesztés eredménye: a megduplázott udvar, a karcsú épületszárnyak növelik a fajlagos homlokzatfelületet. Ezért érezhető fénnyel telítettnek a belső, ezért nagyarányú a természetes szellőzés használata. A feldolgozott változatot több eltérő, de egymást feltételező elképzelés alakította

PAKSI ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA, GYAKORLATI KÉPZÉSI KÖZPONT

TERVEZŐ Bernard Bea, Karácsony Tamás, Szentirmai Boglárka, Zombor Gábor

oktatási épület, pályázati terv, Paks, 2005

KIÍRÓ: PAKSI ATOMERŐMŰ zRT., VOLUMEN: 1.700 m2

Öngerjesztő evolúció: A házunk sorház. Konyhaablakai az udvarra néznek. Házunkkal szemben egy sorház áll. Konyhaablakai az udvarra néznek. A két sorház konyhaablakai egymást nézik. Ha az egyik sorház valamelyik konyhaablakában újszerű függönyt tesznek fel vagy a sztenderd konyhabútor ajtólapját sajátos matricával díszítik, a másik ház konyhája sem szeretne kimaradni semmi újból és jóból és ott is megváltoznak a dolgok. A megváltozott konyhaablakoknak szintén van hatásuk a meg nem változott vagy korábban megváltozott konyhaablakokra és újabb változást generálnak. Ez így megy végestelen végig, amíg meg nem nőnek a fűzfák az udvaron...Mindig csodálattal töltött el a praktikus és esztétikai elemeknek ez az életszerű terjedése, burjánzása, ez az öngerjesztő evolúció.”

TANUSZODA ÉS TERMÁLFÜRŐ

TERVEZŐ Karácsony Tamás, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Báger András, Bernard Bea, Falvai Balázs, Turai Balázs, Vági János, Vörös Tamás

középület, Gelse, 2006

MEGBÍZÓ: GELSE ÖNKORMÁNYZATA, VOLUMEN: 3.800 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT

ELŐZMÉNYEK: Gelse Önkormányzata, mint megrendelő 2003-ban megbízást adott A Hoffmann Rt.-nek a meglévő iskolai tornaterem melletti önkormányzati tulajdonú telken kialakítandó tanuszoda és termálfürdő engedélyezési és tenderterveinek elkészítésére. A tervek elkészülte után jelentkezett az a befektetői csoport, mely Gelse Önkormányzatával együttműködve programjába illesztette az eredeti elképzelést, tervezési helyszínként saját fejlesztési területét jelölve ki. Az előkészületek, majd a programalkotás, és annak pontosítása során azonban a két egység elválasztása, és így a Tanuszoda eredetileg kijelölt helyszínen való megépítése célszerűbbnek tűnt.Telepítés: Az épületegyüttes elemeinek egymás közötti viszonyait kis mértékben átértékeltük. A két meghatározó funkció, a tornacsarnok, és medencetér azonos pozícióba kerültek. Közöttük összekötő, fogadó térként feszül a kiszolgáló funkciókat fogadó bejárati, öltöző épület. Az így létrejövő U alakú beépítés körbezárja, védi a külső medencét, és az azt kiegészítő udvart. A kompozíció egyszerűbbé, áttekinthetőbbé vált, az udvar levegősebb, tágasabb, napsütötte térként szolgál. Az építés két fejezetre bontott: első a tanuszoda, és a tanuszodához kapcsolódó terek összessége. Második fejezethez soroljuk a termálfürdő tereit: a termálmedencéket, azok medencetereit. A telepítést a finanszírozás megkövetelte „kettéválasztottság” is befolyásolta. A második fejezethez sorolandó csúszda építmény kialakítása lehetővé teszi, hogy akár későbbi ütemként is realizálódhasson. Hasonló okok osztották ketté a külső területet is. Az U alakú épületegyüttes által közrezárt terület az első és második fejezetet szolgáló udvarfelület, míg a felső, kerítéssel körülzárt udvart fejlesztési területként kezeljük.Tömegalakítás: A tömegformálás a telepítési koncepciót követi, mely szerint a tornacsarnok és a medencéket fogadó épületszárny azonos pozícióban tartott elemként fogalmazódik meg. A magastetős, egyszerű tömegformákkal, felületi síkokkal rendelkező csarnokot az uszodateret fogadó épület nem akarja felülmúlni. A lapostetős épület tömegalakítása, az érzékelhető kis mértékű tömegmozgások szerkezeti döntések következményei, melyek pontosan érzékeltetik a belső tér változásait, az eltérő szerkezetek helyét, találkozási pontját. Ezek kiemelése, hangsúlyozása építészeti szándék. Az összekötő szárny összesimul a főtömeggel, szinte keretezi a nagyfesztávú tereket lefedő, kiemelt födémmezőket. Konzolos emeleti kialakítása a bejárati oldalt jelöli.

PRINCIPAL SPA DESTINATION

TERVEZŐ Karácsony Tamás, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Bernard Bea, Dévényi Márton

középület, lakóépület, Gelse, 2006

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 35.000 m2, STÁTUS: VÁZLATTERV / LEZÁRULT

TELEPÍTÉSI KONCEPCIÓ: az épített világ megjelenése a táji környezetben.A fürdő és a hozzá kapcsolt szállás- és szolgáltatóépületek által fedett terület jelentős mértékű területi fejlesztést eredményez a település mai nagyságrendjéhez arányítva. (Gelse belterülete ma 155 hektár, a fejlesztés 42 hektárt érint) Kialakítása, struktúrája meghatározó változást, váltást hozhat. A közvetlen kapcsolódás odafigyelést, érzékeny, zökkenőmentes átmenetet követel. Ugyanakkor a tervezési terület három oldalról beépítetlen. A táji környezet részben művelt, részben erdővel fedett. Erre a keleti lejtőre való rálátás a település, valamint az Öreg-hegy felől egyaránt meghatározó. Hasonlóképp a területről szép panoráma tárul szemünk elé. Az egyes funkció-sávok helyének kijelölése tehát nem csupán működési, működtetési szempontoknak kell megfeleljen – esztétikai, tájépítészeti, kompozíciós elvárások is megfogalmazódnak. A rálátás, a kilátás azonos erővel befolyásolja döntésünket. A fürdőépületek formai megjelenése – mint látvány, mint első benyomás, mint emblematikus forma egyaránt meghatározó. A feltáruló látványnak egy jelmondat tömörségével, tisztaságával kell érzékeltetnie a beruházás legfőbb célját: esetünkben az egészséget, melynek megőrzését, visszanyerését hivatott szolgálni. Természetesen az épületegyüttes környezete, a felvezetés, az „ágyazat” minősége, a központi épületekkel való viszonya ugyanilyen jelentőséggel bír. Telepítési javaslatunk a fenti szempontokat mérlegelve formálódott. A fürdőépületek „hosszú utat” tettek meg, míg végül megállapodtak a terület derekánál: -Felettük összefüggő zöld terület (ligetes park) -Ágyazatuk gondozott, szisztematikusan formált kert -Alattuk jellegzetesen strukturált sport-, illetve lakóterület, mely rokonságot mutat a település táji megjelenésével, szövetével.

CSALÁDIHÁZ

TERVEZŐ Zombor Gábor
MUNKATÁRS Tolnay Barbara, Vörös Tamás

lakóépület, Zebegény, 2007

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 130 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT

(naplójegyzetek)

2005.01.04....ráébredésszerűen éreztem, minden történés ilyen az életben: sajátos viszonyba kerül a mintha mögöttivel és ítéltetik meg. Nem a dolgok valóját látjuk, hanem a mintha-szűrő adta képet. Ha mindig viszonyított az érzékelés, akkor mi lehet az első viszonyítási pont, ahonnan kiindulva az összes dolog már csak másvalami függvénye tud lenni? Minden az emlékek teljes összefüggésében működik.

2005.03.11. Az építészeti szépség lehet anyagfüggetlen?

2006.03.23....(az építészet) hasonlatos az íráshoz: minden nap oldalak ezreit írják. Hivatalos levelek, tanulmányok, vezércikkek, forgatókönyvek formájában. És születnek irodalmi művek, melyeknek nincs felfogható, mérhető üzenetük, hanem olyan csodálatos ruhát illesztenek a világra, mely néhány pillanatra érzékelhetővé teszi annak teljességét.

2006.04.17. Most mi legyen? Megtanulunk szépen mindent, gondosan óvjuk magunkat, hogy miután megismertük a tökéletesség birodalmát, teljes szívvel adjuk magunkat a valóságnak, immár biztosan abban, hogy tönkre nem tehet? Vagy az első pillanatban belevetjük magunkat az élet zivatarába nem bánva az átázott ruhát. Örülünk minden hibának, kicsinek és nagynak, mert az élet valóságát látjuk benne: saját esetlen, hibáktól terhes jelenünket, amit szertünk, mint a földre hullt barackot.

2007.11.14. Céfalu főtere_rendezetlensége, bája és nőttsége láttán:vágyunk az esetlegességre és megteszünk mindent, hogy tervszerűen kőkoptatott tárgyaink megszületésük pillanatában tartalmazzák azokat az értékeket, melyeket korábban évszázadok hosszú sora alatt nyertek el. Nincs már idő várni. Nincs idő több generációt ölelő élményekre. Most kell jól lakni, most kell élni, élvezni mindent, mert ki tudja lesz-e még máskor – ki tudja, kinek lesz máskor. Talán még meg tudja tenni az okos ember, hogy magába foglal „mindent” és megpróbálja nem a tárgyakat, de magát olyanná tenni, mintha lenne örökkévalóság, mintha lenne cseppben a tenger. Látszólag így leszünk a kor ellenségei máskor (más kor) prófétái, de talán egy tágabb jövő odaadó, boldog szolgái.

2008.07.07. Ha valamit valamire, akkor a mindent a semmire. Mindent a Semmire.





HOTEL DOROTHEA****

TERVEZŐ Fülöp Kriszta, Rose Balázs, Szentirmai Tamás, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Bona Tamás, Turáni Zoltán, Vörös Tamás

középület, pályázati terv, Budapest, 2007

KIÍRÓ: MOONS Kft., VOLUMEN: 15.000 m2

Bejáratok
A Szende Pál utcai épülettömb három utcával határos, ezeknek megfelelően három megközelítés kialakítását tervezzük.
A legforgalmasabb, a vendégkör számra legkedvezőtlenebb irány az Apáczai Csere János utca felőli megközelítés. Bár a tervezett és megvalósítás alatt lévő környékbeli beruházások hatására a jelenleg halott utcai front megélénkülése várható, a dunaparti szállodák hátsóhomlokzatai mégis kedvezőtlenül befolyásolják a tervezett szálloda utcai kapcsolatait. Ennek megfelelően erre a frontra helyeztük az épület gazdasági és személybejáratát, mely külön ellenőrzési pontot kap. Bár erre a frontra nyílik a belső üzletek feltárását biztosító passzázs is a jelenlegi helyzetben ez a bejárat másodlagos szerepű, az üzlethelyiségek megközelítése a szálloda belső, oldott térátnyitásai révén inkább a Dorottya és Szende Pál utca felől várható.
A Szende Pál utca a tervezett városrendezési elképzeléseknek megfelelően csökkentett, szabályozott forgalmú útszakasszá válik. Ennek megfelelően egyedül alkalmas a gépkocsival történő megközelítésre annál is inkább, mert itt alakítható ki a belső közlekedőmagokhoz közel eső bejárat.
A Dorottya utca épületünket érintő szakasza a főépítész tájékoztatása szerint kizárólag gyalogos forgalom számára lesz elérhető. A vendégforgalom szempontjából ez a megközelítés a legkedvezőbb irány. Ennek főbejárati kialakítása mellett szól, hogy az eredeti Wéber Antal féle épületnek is ez szolgált főbejáratául.

Belső közlekedés
A két főbejárat közelében a kap helyet a recepció, ahonnan átláthatóak a megérkezési irányok és a közlekedők. A két épületszárny találkozásánál, a földszinti díszlépcső mellé súlyponti helyre kerülnek a függőleges közlekedés fő forgalmát biztosító liftek. A liftek átjárhatóságuk folytán könnyen biztosítják a két épületrész eltérő szintmagasságainak kapcsolatát. Bár a műemléki épület meghatározó téri rendszere nem tette lehetővé, hogy a lépcsőház közvetlenül liftközelbe kerüljön, a meglévő és restaurálandó díszlépcső és a hozzá kapcsolódó csarnoktér a liftek szomszédságában ellensúlyozza ezt a funkcionális hátrányt. A három lift egyike az épület összes emeletét érintve elérhetővé teszi az összes vendégszint számára pinceszinti spa-t. A tetőtéri irodahelyiségekig illetve a fél szinttel feljebb lévő Vigadó utcai legfelső lakószintig két lift visz fel. Az épület kiürítésénél a Szende Pál utcai tömb, valamint a Vigadó utcai épületrész Dorottya utcai végigmenő lépcsőházait vettük figyelembe. Az épület nagyságrendjének megfelelően füstmentes kialakításúak. A Szende Pál utcai menekülőlépcső eredeti hangulata valamint a földszinti átjárható terek okán nyitott, tűz esetén záródik, válik füstmentes menekülőtérré.
A gazdasági feltöltés céljából az Apáczai Csere János utca felől megközelíthető teherlift és személyzeti lépcső a földszintet és a pinceszintet kapcsolja össze. A Szende Pál utcai épület középső haránt irány traktusába, a füstmentes menekülőlépcső mellé kerül a szervízlift és szevízlépcső, melyek ennek a szárnynak minden szintjét összekötik. A Vigadó utcai épületszárnyban szervízlift kialakításának a földszinti kaszinó miatt nem volt értelme. Ennek ellensúlyozására szolgálnak ebben a szárnyban szintenként külön kialakított szobaaszonyi szobák.

Lobby
Erőteljes építészeti szándék, hogy a földszinti lobby tér - a műemléki épület eredeti karakterének megőrzése és a szükséges szállodai kontroll mellett – lehető legátjárhatóbb, átláthatóbb nyitott belső térré váljék, melynek öblei, térbővületei egymástól eltérő hangulatú kiegészítő terek. A lobbytér bejárati részéből a lépcső csarnokterén vagy a lift mögötti társalgón keresztül szabadon sétálhatunk át a második szint magasságában üvegfödémmel fedett belső udvarának kávézójába vagy az utcai fronton indulva a báron át eljuthatunk a külső vendégkör számára is elérhető étterembe. Az étterem mögötti kiszolgáló tereken túl, a belső oldalon érhetjük el a szálloda szolgáltatásait bővítő üzlettereket, melyek szintén a környező vendégforgalom számára az Apáczai Csere János utca felől is elérhetőek.

Éttermek
A Hotel Dorothea-ban két éttermet alakítottunk ki. A Szende Pál utcai szárny földszintjén kap helyet a külső vendégforgalmat is lebonyolító 100 fős étterem. Az étterem a szálloda lobbyjából illetve az emeleti szintekről lifttel a báron keresztül, a külső vendégek számára a Szende Pál utcai exkluzív bejáraton keresztül, az emeleti szintekről lépcsőn érkező vendégek számára a haránt irányú közlekedőn megközelíthető. Az étterem kiszolgálása a pincéroffice mögött elhelyezkedő, a vendéglő alatti konyhával étellifttel kapcsolatot tartó pincérforgóból oldható meg. A pincérforgó mellett ruhatár illetve külön használatú vizesblokk található.
A lobby térből díszlépcsőn közelíthetjük meg a liftekkel közvetlenül is elérhető előcsarnokot melyből a szálloda belső használatú, 80 fő befogadására alkalmas éttermébe érkezünk. Ez az étterem elhelyezkedésénél fogva közvetlen kapcsolódhat az első emeleti konferencia terekhez, szolgálhat reggeliző étteremként illetve különös tekintettel az elhelyezkedésére csendesebb, belső forgalmú étteremként szolgálja a szállodát. Szobaegységektől távol eső terei alkalmasak rendezvények, fogadások lebonyolítására is.

Konferencia
A Vigadó utcai épületszárny első emeleti szintjén a kaszinó udvari beépítése fölött kapott helyet a könnyűszerkezetes felépítményű konferencia terem, mely a fent említett étterem előcsarnokából lépcsőn, a lobbytérből lifttel elérhető. A koferenciaterem előtereként a konferencia-bár szolgál, mely a két épületrész közötti, kétszint magas tűzfal boltíves megnyitásával teremt oldott kapcsolatot a földszinti lobbytérhez kapcsolódó fedett udvar-kávézóval. A konferencia-bár kiszolgálópultja étellifttel összeköttetésben van a pinceszinten kialakított tálalóval. Nagyobb rendezvények esetén a konferencia-bár operációs területté alakul: mobil cateringet fogad. A konferencia terem befogadóképessége előadás esetén 180 fő. Nagyobb rendezvények esetén a külső oldalfal átnyithatósága révén ez 260 főre bővíthető. Fedése révén lehetőség nyílik a terem természetes megvilágításra. A tartószerkezet extenzív zöldtető, tetőkert kialakítását teszi lehetővé, mely kezelhetővé teszi a tető látványát az itt kialakított, belső udvarra néző szállodai szobaegységek felé. A nagyterem szekcionálható, a kialakított három térrész ellátása külön szervízfolyosó megoldható. A szekcionált termek a foyerre nyílnak, ahonnan elérhető a két 40 illetve 65 fős szemináriumi terem, a 18, 11 és 20 fős tanácsterem valamint a konferenciaterület vizesblokkjai.


Spa
A lobbyból kényelmes csigalépcsőn keresztül, a szállodai szobákból közvetlenül lifttel közelíthető meg a szálloda pinceszintjén elhelyezkedő spa, mely gőzfürdővel, száraz szaunával, három különböző hőfokú medencével, merülőmedencével várja a vendégeket. A spa külső forgalommal is számol. Ennek megfelelően külön recepciót kap, mely a pihenőtér kiszolgálását (frissen facsart gyümölcslevekkel, biotermékekkel) teszi lehetővé. Elhelyeztünk a kihasználtságnak megfelelő nagyságú öltözőtereket, fitnesstermet és négy masszázshelyiséget.

Szállodai szobák
A Hotel Dorothea-ban kialakítottunk171 db standard (S), 15db junior suite (M) és 6 db suit (L) szállodai szobaegységet. A nagyobb méretű szobák sarokpozícióba kerültek, illetve kihasználva a Vörsömarty tér kedvező látványát a Vigadó utcai sarokra, a legfelső emeletre helyeztük a legnagyobb lakosztályt.
A Szende Pál utcai szárny folyosóján visszaállítjuk az épület eredeti fényudvarait, melyek felső üveg zárással egészen az első emeleti szintig biztosítanak természetes megvilágítást a középfolyosónak. A födémáttörések adta térnyitások oldják, gazdagítják a szobaegységek megközelítését szolgáló teret, összefüggővé, átláthatóvá teszik a műemléki épület eltérő szintjeit valamint finom utalást adnak az egykor bérházként funkcionáló emeleti szintek használatára.

Irodaszint
A Szende Pál utcai épületszárny tetőtéri részében alakítottuk ki a szálloda irodahelyiségeit. A szabályozási terv műemléki épületre vonatkozó kikötéseinek megfelelően az épület eredeti tetősíkjait megőrizve kihasználtuk a visszaállított fényudvarok adta bevilágítási lehetőséget, mely a tetőtéri irodáknak izgalmas belső terekkel megfelelő fényviszonyokat biztosít.

Konyhaüzem
A Szende Pál utcai szárny pincéjének utcai traktusában helyeztük el a főzőkonyhát, a hozzá kapcsolódó hidegkonyhát és a cukrászatot. A tálaló és a fehérmosogató mellett helyezkednek el az ételliftek, melyek a felsőbb szinteken található éttermek ellátását szolgálják. Ezek a liftek egészülnek ki a személyzeti étkező tálalója mellé helyezet étellifttel, mely a konferenciaterem kiszolgálását teszi lehetővé a felvastagodó tűzfal falfülkéjébe rejtve.

Külső megjelenés
A Szende Pál utcai épületszárny önmagában is jelentős, városképileg meghatározó, teljes értékű tömbje funkcionálisan alakul át illetve az emeleti szinteken a Vigadó utcai hasonlóképpen nagy jelentőségű épülettömb közbülső, a jelenleg kivitelezés alatt álló kaszinó tetőtéri és földszinti szintjei közé beszorított emeleti helyiségeiből további szállodai szobákkal egészül ki. A probléma bár funkcionálisan orvosolható, építészetileg abszurd. Külső megjelenését tekintve a ház erről az abszurditásról szeretné elterelni a figyelmet: a vezérszinten gyakorlatilag úgy működik, mintha egy épületből állna a szállodánk. A földszinti terekben ez az összetettség nem érzékelhető, az emeleti tereknél pedig távol kerülünk a megérkezés élményétől és helyétől és belsőépítészettel, eltérő karakterű, használatú terek elegyével oldjuk ezt az érzést. A megközelítés tekintetében a fentebb említetteknek megfelelően kiemelt jelentőségű a Szende Pál utca és Dorottya utca sarka. A külső közlekedés-megközelítés szétválasztásából (gyalogos illetve autós) fakadó kettősséget kívánjuk oldani, a homlokzatot optikailag, grafikailag összefogni az eredeti homlokzatfeliratok körbefutó sávjának magasságában induló vászon „szoknyafodor”. Ez az egyetlen építészeti elem, mely kiegészítőként, díszítő elemként hozzájárul a restaurált műemléki épülettömb kompozíciójához, funkciójában pedig a tervezett szállodát segíti: a homlokzat eltérő használatú zónáinak megfelelően hol felvastagszik, hol változatlanul keskeny marad, a sarkon ráköszön az arra járóra, feliratokat helyezhetünk el rajta, árnyékol, megvédi az esőtől a taxiból kiszálló vendéget.

TETŐTÉRBEÉPÍTÉS

TERVEZŐ Falb Anita, Zombor Gábor

lakóépület, Kispest, 2008

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 125 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT


A ház, amelyben élünk száz éve ad otthont családunk emlékezetének, falakba rejtett érzéseknek. Átélt két háborút és éppen csak megmenekült a hetvenes évek lakótelep-építésének könyörtelen városrendezési programjától. Maradt az ami: a múlt egy darabja: egy kor városszövetének reprezentánsa és hajdanvolt kispesti kertváros szegélye. Határhelyzete miatt introvertált: saját belső tereinek értékére, kertjének varázsára épít. A kor és a környék típusháza: nem beszédesebb senkinél, egyszerű tereivel, tökéletes belső arányaival, elnyűhetetlen anyagaival örökké megújulni képes és örökéletű. Tetőterében kapott helyet és lehetőséget családunk, hogy éljen a múlttal és lakjon (jól).
Mindennapi használati tárgyainkban a múlt töredékei, apró darabkái vettek körül minket. Olyan teret szerettünk volna, mely nem harsogja túl ezt a nyüzsgő forgatagot, élni hagyja a sokféleség egyenként szép elemeit és neutrális foglalatot képez: elhatárolja és külön-külön teszi láthatóvá, megélhetővé mindennapi tárgyainkat. A ház többszöri felújításai idősíkjainak összemosásával, a téralkotók teljes desaturálásával teremt közös nevezőt: csak az eltérő anyaghasználat felületi minőségeit hagyja meg, kivonja a dolgok színét a térmeghatározók közül, az érzékeléshez szükséges kontrasztot teremt. A téralkotó szerkezetek idézetszerűvé válnak. Az egyszerű festés által ily módon homogenizált tér nem csak tárgyainkat tette élővé: a környezet ablakokon beáramló látványát felélénkítette, megsokszorozta. A diófánk szinte a szoba közepén áll. A történetileg használt földszinti terek hagyományosan színes, élénk és összetett terei felől érkezve a tetőtér ragyogó fehérsége kápráztat, a lépcsőtér nyílásán keresztül a földszinten is jelen van. Minden kortárs bútordarab hasonlóan steril, háttér-szerű: alaptípus jellege által semleges.
Az átalakításra két hónap állt rendelkezésre, így (szerencsére) csak az építési engedélyhez nem kötött megoldások jöhettek szóba: a nyílások maradtak a helyükön és parapetig bontattak. Öröm volt látni a megtartott geometriák bájos spontán találkozását az új építésű elemekkel: apró kis maradék falfülekkel, életre kelt áthidaló gerendákkal, stb. A beépítés két részből áll: a hálószobák és a hozzájuk tartozó fürdőszoba elegendően minimálisra tervezett, visszafogott belmagasságú terei és a nyitott tetőtér felelőtlenül szabad túláradó egyterűsége.)

HARIS PARK RENDEZVÉNY ÉS APARTMAN KÖZPONT

TERVEZŐ Falvai Balázs, Gerzsenyi Tibor, Kovács Márton, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Báger András, Borzsák Vera, Falb Anita, Fazekas Kata, Szalántzy Kolos, Vörös Tamás

középület, Budapest, Marczibányi tér, 2008

MEGBÍZÓ: HARIS KERESKEDŐHÁZ Kft., VOLUMEN: 7.800 m2, STÁTUS: ENGEDÉLYEZÉSI és KIVITELI TERVEK / FOLYAMATBAN

Beruházói fejlesztési elképzelések – műemléki elvárások
A beruházók– a műemléki elvárásoknak megfelelően - a 1884-es állapot rekonstruálására törekszenek. Az egykori bővítményektől és rendszertelenül, több ütemben hozzáépült toldalékoktól megszabadított eredeti eklektikus épület egészül ki hátsó épületrészekkel, melyek rendszerbe foglalt, visszafogott, semleges épített minőséggel igyekeznek illeszkedővé válni a műemléki együttes mellett, kiszolgálva és működővé téve annak eredeti formában visszaállított belső tereit, új, a történeti épülethez méltó funkcióval megtöltve azokat.
A lőtér épülete a századforduló Budapestjének egyik fontos társadalmi találkozóhelye volt. Az épület rekonstrukciójával nem csak annak eredeti fizikai formáját (torony, eredeti tetőforma) hanem szellemiségét, pezsgését is szeretnénk visszaállítani. A rendezvényház funkció erre kiválóan alkalmas, a jelenleg zárt épület megnyílhat: konferenciákat, esküvőket, bálokat, kamarazenei koncerteket, kiállításokat fogadhat be.
A rendezvényház előtti területen a kertészeti terv koncepciója alapján megóvjuk az ősfás kertet. A korabeli fotó alapján helyreállítjuk a díszbejárat előtti rondót eredeti fényében visszaadva ezáltal a történeti épülethomlokzatot a marczibányi téri járókelőknek. A hátsó és oldalsó kertekben háromszintű növénytelepítés alkalmazásával a jelenlegi állapothoz hasonló módon zölddel választjuk el a telket a környező utcáktól.
A terület északi részén a korábbi téglagyár felszíni fejtései nyomán ill. a későbbi lőállások biztonságosabbá tétele okán kialakult eredeti terepszint alatti „katlan” beépítésre kerül. A pályázati terv alapvetéseinek megfelelően, figyelembe véve a tervtanácsok állásfoglalásait 5 szintben 18+1 egységes apartmanszálló kerül kialakításra, legalsó szintjén külső vendégforgalmat is szolgáló spa-val. A katlan domborzati adottságait kihasználva az épület a Felvinci és Alvinci utcák irányából rejtve marad. Az egyedüli kiemelkedő szint a felső villalakás szintje, mely érzékelhető magasságával alul marad a környező épületek építménymagasságánál nem zavarva azok kilátását benapozását. Ez a visszafogottság jellemző az épület területen belüli megjelenésére: nyugodt, nyújtott tömege nem kíván vetekedni a területen domináns műemléképülettel, annak távoli, semleges hátteréül szolgál.

BEÉPÍTÉS
Telekszintű beépítés
A teljes terület beépítése két, egymástól elkülönülő, független, zavartalan működésű, eltérő, de egymást kiegészítő funkciójú épületből áll.
A Marczibányi tér felé eső déli telekrészen kerül kialakításra a műemléki épület kiegészítésével a nyitottabb, közösségi funkciókat magába foglaló rendezvényház. A rendezvényház körül visszaalakított ősfás történeti kert közönségforgalom által szintén szabadon bejárható, látogatható.
Az északi telekrészen a rendezvényháztól ligetes udvarral, zöldtetős, terepszint alatti beépítéssel szünetet tartva helyeztük el az apartmanházat, mely tárvolságtartásának megfelelően zártabb, teraszokkal tagolt intim beépítés külön megközelítéssel, terepkacsolatokal, kerttel.

Rendezvényház beépítése
A fentebb említetteknek megfelelően az eklektikus épületrész két világháború közötti, építészetileg kevésbé sikeres toldalékainak elbontásával nyílik lehetőség átfogó épületegyüttes létrehozására. A hozzáépítendő épületrész nem mint toldalék vagy toldalékok ellenőrizhetetlen konglomerátuma, hanem a történeti épületrésszel szervesen együttműködő, annak hegemóniáját jóváhagyó bővítés került kialakításra. Építészetileg lehetőségünk nyílik arra, hogy egységesen komponált épületcsoporttal teljes egészében jó minőségű beépítéssel lehessünk méltó szomszédai, kiegészítői a XIX. századi épületnek. Az általunk meghatározott, zárt építészeti keretek a gondosan átgondolt programmal együtt biztosítékai lehetnek annak, hogy a jövőben nem történnek ad hoc, megfontolatlan hozzáépítések.
A történeti épületrész – a szabályozási tervnek megfelelően – a terület északi irányában kerül kiegészítésre. Ez a súlyponti eltolódás teszi lehetővé, hogy a forgalomnövekedéssel járó funkcióváltás tehermentesíti a Marczibányi tér felőli történeti kertet, a főhomlokzat hajdani formájában rekonstruálható.

Rendezvényház megközelítése, külső térkapcsolatai
A fő megközelítési irány az Alvinci utcai bejárat felőli. Innen érkezünk meg a műemlék mögötti átrium udvarra, ahonnan feltárható az összes átriumra szervezett fő funkcionális egység. A rendezvényház átriumra szervezett beépítésének előnye, hogy az épület forgalmából, használatából fakadó esetlegesen zavaró zajokat, látványokat az egyébként forgalmas, utcákkal határolt környezete felé szűri. Az átrium pufferzóna: általa az épület nyitott terei inkább egymással, mint környezetükkel szomszédosak.
Az Alvinci utcai bejárat egyik oldalágán közelíthetjük meg a rendezvényház tetőkertjének (u.n. perzsakertnek) szintjén lévő kávézópavilont és a tetőkertet.
A rendezvényház mélygarázsa szintén az Alvinci utca felől közelíthető. A mélygarázs teszi lehetővé, hogy a gazdasági feltárás minden szem elől rejtve a -1. szintre kerüljön. A Felvinci utca felé eső mélyudvar mentesül ezáltal a napi forgalomtól, ugyanakkor lehetővé teszi túlméretes tárgyak beszállítását a rendezvényközpontba vagy a mélygarázs belméreteihez képest túlméretes szállítóeszközökkel történő beszállítást. A személyzeti forgalom a vendégforgalomtól szétválasztva a Felvinci utca irányából kialakított.
A műemléki épület eredeti főbejárata különleges alkalmak előkelő díszbejárata a történeti kert felől, napi forgalom szintjén csak a csekély számú rendezvényszervezői iroda személyzeti forgalma terheli. A Marczibányi tér felől megnyitott a két eredeti oldalsó bejárat is. Közülük a nyugati a rendezvényház főbejáratát adja, a keleti pedig a kis vendégforgalmú gourmet étterem bejárata.

Apartmanház beépítése
Az apartmanház beépítése a felső, északi telekhatár beépítési vonalára szerkesztett. Kihasználva a beépítési lehetőségeket a felső szakaszon terepszint feletti épület, a lejtő irányába zöldtetővel fedett terepszint alatti, lelépcsőző épületrésszel olvad bele a tereprézsűbe. A Felvinci utcával párhuzamosan is befordított terepszint alatti beépítés ideális a természetes rézsűszögnél jóval meredekebb földpart megtámasztására (jelenleg ez az oka a Felvinci utcai járdaszakasz süllyedésének). Így az utca felől érzékelhető előkert alakul ki.

Apartmanház megközelítése, külső térkapcsolatai
Az apartmanház fellépcsőző tömege két fő megközelítési iránnyal bír. Az Alvinci utcai bejárat az apartmanegységek megközelítését szolgálja, ezen a bejáraton érhetjük el a pinceszinten lévő spa-t valamint a mélygarázst. A Felvinci utca irányából a villalakás tárható fel, innen nyílik lehetőség a villalakás alatti garázs megközelítésére. Az apartmanház bejárati szintjéhez köt be a kávézópavilon előtti kert felől induló kerti út lehetőséget biztosítva a két épület közötti kerten belüli kapcsolatra. A bejárati szint alatt kialakított spa a vizuális elhatárolást lehetővé tevő szinteltolásnyival kerül kertkapcsolatba. A bejárati szint feletti apartmanszint a hátsókerttel, a felvinci utcai oldalkerttel és az alvinci utcai határoló földkaréj felső szintjével tart kapcsolatot. A következő terepszinti csatlakozási pontot a legfelső szint villalakása adja. A szint hátsófrontja végig kertnívón fut, a dél felé szervezett helyiségek pedig a nagyméretű intenzív zöldtető kertje által kertkapcsolatosak. A villalakás tetőtéri részének könyvtárszobája nagyméretű terasszal nyílik bele az extenzív tető zöldjébe.

TÖMEGALAKÍTÁS
Rendezvényház tömegformálása
A fentebb említetteknek megfelelően a rendezvényház bővítése tömegalakítás tekintetében is a visszafogottság szellemében fogant, a műemléki épületcsoport mellett másodrendű szerepet vállal. A hozzáépítés főtömege a felfelé emelkedő terepszintből zöldtetőkkel fedetten kiuszó átriumos beépítés, mely a műemléképület dísztermi tömbjének és a két oldalpavilonnak összekötését adó előcsarnoki szárnyban végződik. Megfogadva a tervtanácsok ajánlásait a bővítés tömege az eredeti lőállások magasságával közel azonosan, finoman ékelődik a két műemléki pavilon közé, nagy része terepszint alatti beépítésű, jelentősebb megnyitásokkal csak az átrium felé rendelkezik.
Az átriumra szervezett beépítés további előnye, hogy a történeti épülettömb udvarral szomszédos, nem közelíti meg nagy kiterjedésű, magasságú épülettömeg. A nagy alapterület igényű funkciókat sikerült ebben a kubusban egymás mellé szervezni. Ennek tetőkertjére kiegészítő funkcióként két kisebb forgalmú tetőkerti pavilon került. Ezek nagyságrendileg a két oldalpavilonnal vannak rokonságban, elhelyezésükkel sikerült olyan épületelemeket létrehozni az új beépítésben, mely ritmikailag folytatja a két oldalpavilon által elkezdett sort, asszimetrikus elhelyezkedésével finoman értelmezi a terepgeometriából adódóan asszimetrikus kialakítású belsőudvart és zárja a magastetővel kiemelkedő tömbök kompozícióját. A tetőre helyezett pavilonok további érdeme, hogy egyes irányokból zárja az udvart a kedvezőtlen belátásoktól: a kávézópavilon tömbje az apartmanok felőli, a kiállítóterem pavilonja a felvinci utcai belátásokat csökkenti, kifelé pedig hangfogó szerepű. A pavilonok enyhén emelkedően, extenzív zöldtetővel fedettek a kellemetlen rálátások elkerülésének okán. A magastetős kialakítást a déli irányba tájolt napkollektorok elrejthetősége is indokolja. A perzsakert feletti és az átriumot ölelő zölddel futtatott pergola tovább zárja, egységesíti a zöldtetős kompozíciót, a fedett tereknek intimitást biztosít.

Apartmanház tömegformálása
Az apartmanház a fentiekben leírt módon a rendezvényközponttól lehető legnagyobb távolságot tartva került az északi telekhatár mellett húzódó építési vonalra. A természetes terepemelkedés és az egykori téglagyár külszíni fejtései miatt a tereprézsű a teleknek ezen a részén viszonylag meredek. Az apartmanház lépcsőző tömege a rézsűnek jelenlegi topográfiáját követi, annak formáját épülettömegbe öntve, támfalszerűen feszül ki a Felvinci és Alvinci utcák mentén kialakított beépítési vonalak közé. A terep geometriájából és a Felvinci utcára pozícionált villalakás helyzetéből fakadóan az apartmanház Alvinci utcára merőleges térfala cca. 15 fokban dél felé törik. A homlokzati térfal töréspontja szintenként eltolt. Ennek eredményeként a lécsőző tömeg különböző mélységű, egymásba fűzött teraszokkal tagolt.
Mindezek által a tömeg oldott, kevésbé érzhető az ötven méteren húzódó térfal. A támfalszerűség következetes: a Felvinci utcai erős tereprézsű megtámasztásakét az alsó két apartmanszint zöldtetős felszín alatti beépítéssel fordul rá az utcával párhuzamos irányra.
A lépcsőző épülettömeg további előnye, hogy kialakítása a létrehozni kívánt épületnagysághoz képest a lehető legkevesebb beavatkozással, talajmunkával jár kímélve ezáltal környezetét a fölösleges terheléstől. A tömeglépcsőzés és törés befelé is mutatkozik: az apartmanszintek közlekedői hasonló rendszerben követik az apartmanegységeket. Eltolt töréspontjaikkal, finom belső átlátásaikkal tovább enyhítik az ötcsillagos szobaegységekhez méltatlan „hátsófolyosó” hatást és kellemes, érdekes térré változtatják a közlekedőt.
A jellegében eltérő villalakás az apartmanszintektől különböző záróelemként kerül a főtömeg tetejére. A Felvinci utcára hangolt főépület és az Alvinci utcai homlokzatig kitolt fürdőház között húzódó pergola az alsó szintekkel teszi azonos rendűvé az oldottabb megjelenésű villalakást. Az apartmanház alsó két szintje fölött a ház alvinci utcai fele a földkaréj felett kibukkan a földből lehetővé téve ezáltal a hátsó oldalfolyosók megnyitását, természetes megvilágítását. A terepszint feletti alvinci utcai véghomlokzat a beépítési vonaltól visszahúzott, csökkentve ezáltal az utca felől érzékelhető tömeghatást. A villalakásnál, az udvari térfal töréspontjának vonalában a felső két apartmanszint tömege derékszögben ráfordul az egyre meredekebbé váló rézsűre és támfalszerűen elfogy.

FUNKCIONÁLIS KIALAKÍTÁS
A tervezett épületegyüttes két fő épületcsoportra osztható. A telek alsó, Marczibányi téri felén a műemléki lövőházat kiegészítve létrehozott épületcsoport a rendezvényház. Az építési telek felső, északi részén elhelyezett épület az apartmanház.
A rendezvényház funkcionálisan összetett: a földszinten házasságkötő pavilon, rendezvénytér, két étterem főzőkonyhával, kiállító tér kap helyet, rendezvényszervező irodák kiállító és szekcióterem, cukrászda-kávézó az emeleti és tetőtéri helyiségekben található, helytörténeti múzeum, bortemplom, bortrezor és a szükséges kiszolgáló, gépészeti terek a pinceszinten kaptak helyet.
Az apartmanház földszintjén, a fölötte lévő két szinten és a felvinci utcai oldalszárnyban 18 különböző méretű apartmanegység kapott helyet. Az apartmanház -1. szintjére került a spa fitness, wellness és beauty részleggel az alatta elhelyezkedő szükséges uszodagépészeti terekkel. A legfelső szinten került kialakításra a villalakás, melynek tetőtéri szintjét könyvtárszoba foglalja el.

VOLT HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM REKONSTRUKCIÓJA ÉS BŐVÍTÉSE

TERVEZŐ Kis Péter, Zombor Gábor

középület, Dísz tér, Budapest, 2008

MEGBÍZÓ: BUDAI VÁR Kht., VOLUMEN: 11.000 m2, STÁTUS: TANULMÁNYTERV / LEÁLLT

A terv végül a kiegyenlíthetetlen politikai ellentétek, félelmekkel teli városrendezési és műemlékvédelmi szabályozások, önellentmondásokkal terhes helyi rendelkezések környezetében elhalt. Ami maradt: a tervezés szép pillanatai és néhány köztes tervállomás számomra örök tanulságul. Ezek közül legkedvesebb a fenti: a KSZT-nek megfeleltetett, kolonnáddal lebegtetett, koporsó alakú épülettömeg, mely magába rejti a fő funkcionális egységeket. Alul agóra, felül a várost jelentő látvány.

HÁRSFA UTCAI ÓVODA

TERVEZŐ Zombor Gábor
MUNKATÁRS Falb Anita, Fazekas Kata, Mezey Tamás, Rose Balázs, Turáni Zoltán

középület, pályázati terv, Budaörs, 2009

KIÍRÓ: BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA , VOLUMEN: 1500 m2

TÉRI VILÁG ÖSSZHANGJA
A gyermeket komolyan kell venni. Nem érdemes számára gyerekes, gyerekeskedő világot teremteni, mert könnyen összetéveszthetővé válik a valóság és a játék. A terv célja olyan térrendszer létrehozása, mely a gyermeki érzékelésnek megfelelően képzi a megismerhető világ modelljét. A folyamatosan átlátható egyszintes terek rendszeréből létrejött mikrokozmosz számukra az otthon utáni első olyan világ, melyet saját tapasztalatukkal, értelmükkel, leleményükkel fedezhetnek fel. Éppen ezért fontos volt teljes telket átható téregyüttes megalkotása, mely az eltérő karakterű terek sorozata és köztük oldott átmenetekkel, telekszinten folyamatosan tudatos a hol vagyok, hova megyek érzés. Az épített környezet és a kert elemei minden ponton megfeleltethetők egymásnak. A ház nagy oltalmazó tető, mely a környezet része, érdektelenné válik a kint és bent érzésnek folyamatos definiálása. Minden térkapcsolat, motívum, felületi struktúra ennek a gondolatnak alárendelt elem.

TELEPÍTÉS
A tervezés helyszínéül szolgáló saroktelek környezeti meghatározói feltehetőleg kellőképpen forgalmas, a szomszéd telkeken jövőben létesítendő épített világ kiszámíthatatlan környezeti jellege okán a tervezett óvoda befelé forduló, befelé nyíló, introvertált alapkarakterű épület, megközelítését tekintve ugyanakkor oldott, hívogató. Az eredeti telepítési változatok olyan épület létrehozását célozták, mely a befeléfordult világot a külső környezet hatásaitól - akár ártalmaitól - körbefutó, az oldal- ill. előkertekbe telepített sűrű külső növénygyűrű óvja. Az épület saját tömegével és a körben elhelyezkedő növénysávval elvágólag generál olyan udvartereket, melyek az óvoda belső vadonjaként elsősorban az épület környezetére nyitott, féltranszparens tereinek részét képezik. A telek feltárásának közlekedési problémáját adta a saroktelken a kanyarulat miatt nehezen elhelyezhető behajtó, melynek déli irányból további elhelyezési nehézségét az uszoda parkolójának telekközeli behajtója tovább akadályozta. Ennek megoldására hoztunk létre a Hársfa utca kanyarulatát követő parkolóligetet, mely közterületről közvetlen megközelíthető, sövénymagas növényzettel telepített, közlekedésileg átlátható park, jellemzően a reggeli és délutáni időszakokban, a gyermekek érkezése és távozásakor telik meg autókkal a köztes időszakokban előparkként funkcionál. A parkolókialakítás jellemzően városirányú megközelítésre szervezett: ferde lehajtással, egyirányú parkolóval és ferde kihajtóval, az átlátható ligetes kialakítás miatt azonban a nagyívű lehajtás is biztonságos.
A megközelítés adta közlekedés-szervezési megoldás az eredeti csillag-elrendezést optimálisan torzította: a ház két épületszárnya a vizuális kapcsolatok megfelelő kezelésével maga is határoló tömeggé vált az épület belső, udvaros terei és az előkert között. A létrejött épületkontúr olyan eltérő minőségű földszintes terek halmazává tagolta a telket, melyek egymással való kapcsolatát maga a ház adja, azok finomra hangolt saját karaktere csak az épület belső terei által nyernek értelmet.

TÉRKAPCSOLATOK
A fenti összhang megteremtésén munkálkodik a tervben több optikailag átgondolt elem. A parkolóliget nívója alacsonyabb, mint az épületé csökkentve a belső terekbe belátás indiszkrécióját. Az északi szárnyat övező minimális előudvar a beúszó perforált kerítéssel, mélységi tagoltságával csak sejtetni enged a belső téri világból: a megérkezőnek a féltranszparens homlokzat érezhetővé teszi a házat, hívogat. A bejáraton túl a főhomlokzat által definiált külső-belső optikai viszony zárttá, síkszerűvé válik: elenged. A foglalkoztatók felett kialakított felülvilágító sáv oldottá teszi a közlekedőtér-foglalkoztató kapcsolatot. Az öltözők elrendezése által a megérkező gyermeket átlátható terek sorozata üdvözli: belát az öltöző keresztül a foglalkoztató terébe és azon át a játszóudvarra. A foglalkoztatók közlekedő felőli nyílásának szemöldökmagassága felnőtt szem számára diszkréten megnehezíti a direkt belátásokat, gyermekszem számára meghagyja a korlátlan áttekinthetőséget. A szélső foglalkoztatók beépítésből adódó trapézossága a kert felé nyíló irányával tisztázza az alaprajzi kontúr esetlegességét. A kertet övező levélmintákkal perforált kerítés optikai szerepe nyilvánvaló: az áttekintő pillantásra nyílik, minden egyéb irányból az áttört zártság érzetét adja. A középső szárny választja el egymástól a két eltérő használatú, gyermekek által használt belső udvart, ugyanakkor direkt átláthatósága, átjárhatósága által meghagyja a két kertrész sejtelmes viszonyát. A háromszög alaprajzú udvarok és azokon belül kialakított háromszögletű felületek csúcsból induló megközelítései azonnalnyíló, belső terekből kilépve direkt bontakozó dinamikus tereket eredményeznek.

ELRENDEZÉS
Épületen belül az egymástól eltérő funkciócsoportok külön épületszárnyakban kerültek elrendezésre. A két nyugati szárnyban a foglalkoztató egységek és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó helyiségcsoportok kaptak helyet. A déli, testesebb szárny utca felől külön megközelíthető gazdasági udvarral ad helyet az igazgatási, egészségügyi és szociális helyiségeknek. A bejárat, az alaphelyzetben közlekedőként használt többcélú nagyterem és a vele mozgatható térelválasztó falakkal sokféleképpen összenyitható tornaszoba a három épületszárny találkozásánál súlyponti helyre került. A három épületszárny a fent említett övező zöldgyűrűvel két eltérő használatú udvart keretez: az egymással a középső szárnyon keresztül vizuális és tényleges kapcsolatban lévő játszó- és sportudvart.

FOGLAKOZTATÓSZÁRNYAK (A szárny, B szárny)
A nyugati épületszárnyakba elhelyezett foglalkoztatók nagyméretű teraszokkal közvetlen kapcsolódnak a játszóudvarhoz. A foglalkoztatókat egymástól zavartalan távolságba elválasztó öltöző-vizes blokkok rossz idő esetén megteremtik a kapcsolatot az udvar váltócipős használatához, ugyanakkor direkt megnyitás is megoldott. A teraszpergola a foglalkoztatók előtti átlapolt fedése lehetőséget biztosít a nagy mélységű terasz esős időben történő használatához. A foglalkoztatótermek hosszanti elrendezése kiegészítve a folyosók menti felső bevilágítókkal a helyiség teljes mélységében optimális természetes fénnyel történő megvilágítás lehetőségét teremti meg. A foglalkoztatók előtti közlekedők méretei, teljes megnyitású üvegfelületei illetve a belőlük nyíló, velük egyterű öltözők csökkentik a folyosó közlekedő jellegét.

KISZOLGÁLÓ SZÁRNY (C szárny)
A kiszolgálószárnyban kapnak helyet az óvoda igazgatási egészségügyi és szociális helyiségei. A vastagabb épületszárny a bejárattól oldalfolyosóval indul, majd a kisebb alapterületű helyiségek megközelíthetősége okán a térbeállított szülői fogadó, tárgyaló üvegdoboza mentén vált optimális középfolyosós elrendezésűvé. A szárny középtengelye mentén húzódó felülvilágító bevilágíthatóvá, elviselhetővé teszi a középfolyosó által gyakran kellemetlen belső téri helyzeteket. A szárny aulatér felőli kapcsolatát a személyzeti szoba adja, mely ellenőrizhetővé teszi az épület főbejáratát. A helyiség mögött sorakoznak a nevelőtestületi szoba és az igazgatási irodák, melyek a sportudvarra néznek. Az orvosi szoba és a vele belső kapcsolatban lévő elkülönítő szoba különálló folyosói ágról megközelíthető, ablakaik az utca felé néznek. A személyzeti étkező nyitott tere átvezet a szárny hátsó részébe elhelyezett kiszolgáló helyiségek irányába. A szárny vége a gazdasági udvar felé nyílik.

KÖZPONTI TÉR
Az épület legváltozatosabb tere a központi aulatér. A bejárati szélfogón keresztül szándékos irányváltással lépünk az épületbe és tárul fel előttünk a központi aulatér. Tervezési szempontként lebegett a szemünk előtt, hogy a belépés pillanatában átláthatóvá váljon az épület és vele együtt a kertek átfogó térrendszere. Az aulatér első néhány méterén betekintést nyerünk mindhárom szárny közlekedőterein keresztül a kapcsolódó helyiségek előtereibe. A további néhány méteren viszonylagosan záródó térfalak adják a megérkezés-érzést, majd nemsokára közvetlen kilátás nyílik a feltárulkozó belső udvarokra. A tér végénél intim bepillantást nyerhetünk a foglalkoztatók teraszán történő eseményekbe.
A központi aulatér tornaszobával határos mobil válaszfalai révén rendezvények, speciális óvodai foglalkozások alkalmával befogadóképesség függvényében flexibilisen alakítható. A 90 m2-es alapterület teljes kihasználtság esetés 200 m2-re bővíthető.

HOMLOKZATKÉPZÉS, FELÜLETKEZELÉS
Korábbiakban részletezett tető felülete előregyártott fehércement kéregelemekből képzett áttört struktúra, mely nek mintázata megfeleltethető a korábbiakban vázolt perforált kerítéselem kialakításának. A homlokzat fríz felületén megjelenő struktúra azonos a belső helyiségek mennyezeti mintázatával tovább erősítve az együvétartozást, az oltalmazó tető anyagazonos jellegét. A foglalkoztató egységek és jellemzően az óvoda vezérszinti felületei meleg tapintású strukturált anyagok. A foglalkoztatók belső udvari homlokzatai bútorzerű kialakításukkal ülőfelületet adnak használhatóbbá tovább gazdagítva a terasz használatának lehetőségei. A földszinti felmenő falszerkezetek a mennyezeti és a karakteres padlóburkolatok között optikailag semleges zónát képeznek. A nagyméretű tetőnek fontos szerepevan a belső tér kialakításában is: nagy va stagsága lehetővé teszi felül zöldtető kialakítását, alul a belső terek belmagassági rendszerét finomítja.

NYARALÓÁTALAKÍTÁS

TERVEZŐ Janesch Péter, Zombor Gábor

lakóépület, Balatonszepezd, 2009

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 120 m2, STÁTUS: ENGEDÉLYEZÉSI ÉS KIVITELI TERV / FOLYAMATBAN

Tervezett elrendezés: Az építtető a tárgyi ingatlan szándékolt vegyes és intenzív használata okán az épület bővítése, belső tereinek differenciálása mellett döntött. Az épület földszintjén a jelenlegi két hálószobát északkeleti irányba cca. 2 méterrel bővítve alakítható ki a tervezett nagyterű hálószobaegység és dolgozószoba a hozzá tartozó vizescsoporttal valamint a tárolást szolgáló beépített szekrényekkel. A jelenlegi nappali tér balatoni irányban bővül beépített terasz bővítménnyel, melynek tervezett nyílászárórendszere lehetővé teszi a külön nyári valamint téli üzemű használatot. A konyhai funkció átfordul a ház északnyugati falára és járható kamraszekrénnyel bővül. A ház északi sarkának utca felőli megnyitása biztosítja az emeleti terek elkülönített használatát, megközelíthetőségét. Az emeleti terek északkeleti vendégszobái és az utcafronti háló-dolgozó-fürdő csoport közötti közpoti tér az emelet nappalija. Innen a Balaton felé tágas napozóterasz nyílik.

BORÁSZAT ÉS BIRTOKKÖZPONT

TERVEZŐ Kis Péter, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Romvári Péter

mezőgazdasági épület, Eged, 2009

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 800 m2, STÁTUS: VÁZLATTERV / FOLYAMATBAN

WALDORF PEDAGÓGIAI INTÉZET BŐVÍTÉSE

TERVEZŐ Janesch Péter, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Turáni Zoltán

oktatási épület, Solymár, 2009

MEGBÍZÓ: TÖRÖK SÁNDOR WALDORF PEDAGÓGIAI ALAPÍTVÁNY, VOLUMEN: 850 m2, STÁTUS: FOLYAMATBAN

ELRENDEZÉS
A tervezett bővítés a meglévő oldalhatáron álló épületrész beépítését folytatja dél-délkeleti irányban, majd a hátsókerti telekbővülethez érve annak kontúrját a szükséges oldalkerti méret megtartásával követi: fordul be és zárja a falusi építészet karakterére jellemző egytraktusos épületvonulatot. A befordított épületszárny az utcai szárny helyzetéhez hasonlóan térhatároló szerepű. A varosias, zártsorú szárny az utca és a belső udvar határa. A beépítést záró, telken belüli befordított épületszány a közforgalmú belső udvar és a lerekesztett intim hátsókert viszonylagos elválasztását szolgálja. A beépítés egésze sajátos nyújtott, elfordított U alakú házként viselkedik a hosszúkás telek mélységi tagolásával ad változatos hangulatot a ház eltérő használatú részeinek és a hozzá kapcsolódó kertrészeknek.

FUNKCIÓ
Az L-alakú bővítés oldalhatáron elhelyezkedő épületszárnyában kap helyet a 120 fő befogadására alkalmas szekcionálható, multifunkcionális nagyterem. Mögötte az aulatérből nyíló tanterem helyezkedik el, mely rendezvények esetén a nagyterem kiszolgáló zónája. A nagyterem előtti közlekedőtérből nyílik a vegyes használatú, átjárható-átlátható aula. Hátsókerti megnyitásával, büfékapcsolatával ideális közösségi zsibongó tér. A beforduló szárny földszintjére kerül a bővítés második tanterme, melyet három oldalról kert vesz körül. Az aulából megközelíthető emeleti terekben kap helyet a két azonos és egy nagyméretű alvógalériás, külön vizesblokkal ellátott apartmanegység, mely az intézet vendégeinek elhelyezését illetve ösztöndíjas hallgatók szállását biztosítja. Az emeletre került az utcai szárnyban jelenleg szűkös keretek között működő könyvtárhelyiség, ablakaival a csendes hátsókerti irányba tájolva. Az új beépítésnek helyet adó, elbontásra kerülő funkciók részben az új szárnyban, részben az új szárnyban elhelyezett funkciók miatt optimalizált meglévő épületrészekben kaptak helyet. Az utcai szárnyból kikerülő könyvtár lehetővé tette két egymásba nyitható tanterem kialakítását. Ez a helyiségcsoport független használhatóságával további lehetőségeket biztosít az intézet számára. További funkcionális átrendezéssel lehetővé vált az igazgatási-tanári zóna önálló épületrészben történő zavartalan elhelyezése.

AGÓRA PÓLUS PROGRAM - SZEGED

TERVEZŐ Herczeg Tamás, Vági János, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Albert Ádám, Dimény Gábor, Turáni Zoltán

középület, pályázati terv, Szeged, 2009

MŰVÉSZETI KULTURÁLIS OKTATÁSI ÉS TECHNIKAI KÖZPONT

TERVEZŐ Klobusovszki Péter, Szentirmai Tamás, Zombor Gábor

kulturális intézmény, pályázati terv, Siófok, 2010

KIÍRÓ: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, VOLUMEN: 12.000 m2

FELHŐSZAGGATÓ
Az építészeti koncepció kialakítását három dolog inspirálta: a felhő mint vizuális fenomén, a tészta szaggatás mint alakító, formáló eszköz és a „szem a tenyéren” motívum mint szimbolikus jelentés.

Felhő
A rendelkezésre álló területhez képest nagy funkcionális program azt a döntést kényszerítette ki, hogy a kenyérgyár épületének földszintes részeit fölülépítsük egy emelettel. Az új ráépítés könnyed, lebegő, anyagtalan felhőként viselkedik, mely rátelepszik a nehéz, súlyos téglaarchitektúrára, így karakteresen elválik tőle. A felhő takarásában megbújik a kenyérgyár épülete és az új földszinti kiegészítések. A liszttorony mint afféle felhőkarcoló emelkedik ki belőle. Az épületről alkotott képzeteink kialakításánál törekedtünk arra, hogy a felhő ideájában rejlő lehetőségéket maximálisan kihasználjuk. Ez a kép nem csak térbeli helyzetet jelent, hanem egy vizuális fenomént is, mely leginkább a változatos légköri jelenségekben figyelhető meg. Ennek jellemzői a változékonyság, a bizonytalan kontúrok, a valószerűtlen, érzékszervi hallucinációkhoz hasonlatos látványok, a távolság, a lépték érzékelésének bizonytalansága, a légperspektíva, a formátlanság, a délibáb, és különböző fényjelenségek. Ezen vizuális hatások rekonstrukciójára egyik legalkalmasabb anyag az üveg, mely a tükröződés és transzparencia segítségével teljesen anyagtalanná tudja változtatni az épületet,

Tésztaszaggatás
A telek adottságaiból következően a bővítés súlypontjának a volt szódagyár irányában kell elhelyezkedni. Az épületegyüttes középpontjának helykijelölését ez erőteljesen meghatározza, hiszen többféle funkciócsoportot kell feltárni egyetlen előcsarnokból úgy, hogy a hozzájuk vezető közlekedőfelületek a lehető legkisebb helyet foglalják el. Ennek megfelelően a kenyérgyár déli végébe helyeztük az előcsarnokot, elé pedig egy fogadóudvart alakítottunk ki. Az udvar fölött kilyukasztottuk a felhő tömegét, mely eljárás formai értelemben a nyers tészta szaggatásához hasonlít. Így haraptunk ki azokat a felhőszakaszokat is, melyek az udvar fölötti galériából kinyúló épületszárnyak közt helyezkednek el.

Szem a tenyéren
Ahogyan a felhők változatos alakzataiban különféle dolgokat, arcokat, lényeket ismerünk fel úgy kezdett a kialakult térbeli formáció felülnézeti képe egy lyukas tenyérre emlékeztetni. Ez csupán véletlennek köszönhető, hiszen az újak számát a funkciócsoportok határozták meg. Az öt ujjban öt eltérő funkció kapott helyet: az első és egyben a legvastagabb a kenyérgyárépület és a benne lévő képzőművészeti kiállítótér, az óramutató járásával megegyezően haladva a második a konferencia és színházi terem, a harmadik az intézményirányítás terei, negyedik az ismeretterjesztő és az oktatási funkciók, az ötödik pedig az étterem.
A „szem a tenyéren” motívum, mely a kéz és a szem egymásra helyezésével jön létre függetlenül egymástól távoli kultúrákban bukkan fel. E két testrész két emberi tevékenységre a látásra, megfigyelésre és a manuális készségekre, cselekvésre, alakításra utal, ezek egymástól elválaszthatatlan és kölcsönös voltát fejezi ki. Egyszerre szimbolizálja az ember művészeti és a technikai tevékenységét, melynek bemutatására a 320O Művészeti Kulturális Oktatási és Technikai Központ is vállalkozik.
A múltban a motívum leggyakrabban óvó, védő funkciójú talizmánként funkcionál. Az arab világban mint Fátima (Mohamed próféta lánya) keze ismerik, és az iszlám folklór terméke. Szemmel verés ellen nyújt védelmet (hamsa, khamsa, chamsa = arabul „öt”, a kéz öt ujjára utal). Izraelben maghrebi zsidók honosították meg amulettként való viselését. Héberül hames(h)-nek vagy „Mirjám (Mózes nővére) kezé”-nek is mondják. Indiában mint humsa hand bukkan fel, rendszerint aránytalanul nagy szemmel a közepén ábrázolják. A hinduk körében az irgalom mindent látó szemének nevezik és erős védelmező funkciót tulajdonítanak neki. Tibetben az elnyomás és a félelem elleni védekezést szimbolizálja. Az amerikai őslakosok használati tárgyain is gyakorta felbukkan. Egyiptomi kultúrában Maat isten szemeként, vagy mindent látó isteni szemként tisztelték. A Fehér Tara a könyörületesség megtestesítője, a budhista mitológia egyik legnépszerűbb női alakja a tenyere közepén is szemmel rendelkezik.

Vizuális és térbeli transzparencia
A transzparencia fogalma többféle módon is jelen van az épület architektúrájában. A legkézenfekvőbb módon a vizuális transzparenciában. Ami azonban az épület érdekességét jelenti, az a különböző külső és belső terek összemetsződése révén létrejövő rétegzettség, mely a központi udvar körül valósul meg a legteljesebb módon. A bonyolult téri világért elsősorban a koncentrikusan felépülő térsávok felelősek. A kompozíció középpontja az udvar, a második réteget az emeleten a galéria körbefutó térszalagja, míg a földszinten az öt átjáró és épület átlátható belső tere alkotja. A felső emelet a földszinti pavilonok mindkét oldalán konzolosan túlnyúlik, egy harmadik rétegekkel egészíti ki az együttest. A negyedik réteget a túlnyúló öt épületszárny és a köztük elhelyezkedő kertrészek alkotják. Az ötödik pedig ez egész épületet körülölelő kert. A téri rétegzettségen keresztülhaladva, a mozgás során érzékelhetők azok az áthatások, melyek az épület igazi kuriózumát jelentik.

Inteligens bőr
A felhő homlokzati kontúrja változó transzparenciájú kétrétegű üvegburkolatot kapott. A belső a hőszigetelésért és a légzárásért, míg a külső az épület energiaszabályozásáért és vizuális megjelenéséért felelős. A két réteg közt átszellőztetett légrés található. Az emeleten a világítás szempontjából kétféle tértípus helyezkedik el, az egyik igényli a kerttel való vizuális kapcsolatot és a természetes megvilágítást, míg a másik nem. Előbbibe tartozik az udvar körül futó foyer, az étterem, az iroda, a konferencia terem nyitott, de elsötétíthető homlokzatszakaszai, az utóbbiba a kiállítóterek homlokzati felületei. A homlokzatburkolat átlátszó és az átlátszatlan részei közti átmenet fokozatos. Ezt a külső üvegburkolat transzparenciájának változtatásával érjük el, mely az üvegpaneleken lévő fotóvoltaikus laminátum sűrűségétől függ. Az épület homlokzata egy intelligens bőr, mely kontrolálja az épület belsejében jutó fény és hőenergia mennyiségét. Ahol nincs szükség fény bejuttatására ott a fotovoltaikus panelek árnyékolják a homlokzatot és mindeközben energiát termelnek, mely az épület fenntartására fordítható. Ezek elhelyezése és sűrűsége természetesen függ az adott homlokzatszakasz tájolásától is. A külső burkolat alkalmazkodik a mögötte elhelyezkedő funkció kívánalmaihoz ugyanakkor az egész épületegyüttest egyetlen energiafolyamat részévé teszi. A homlokzat két rétege közé egy külön árnyékolórendszer is bekerül. A kétrétegű homlokzati kialakítás ugyanakkor számtalan lehetőséget tartogat különböző művészeti projektek számára is. A két üvegréteg közti térben elhelyezett művészeti installációk teljes egészében képesek átírni az épület vizuális megjelenését. A homlokzat kialakítása az üveg mint anyag változatos vizuális jellegzetességeit kívánja összekapcsolni a modern technológia által kínált energiatudatos lehetőségekkel és a kortárs művészeti törekvésekkel, melyek az épület változékony identitásának megteremtésében kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be.

Funkciók elosztása
Az épület előcsarnoka a kenyérgyár épületének déli végében a földszinten található. Itt kaptak helyet az egész létesítményt kiszolgáló funkciók (információ, toalett, ruhatár, múzeumshop, múzeumpedagógiai helyszín). A liszttoronyban a meglévő lépcső mellett reprezentatív, íves vonalvezetésű lépcső vezet az udvart körülölelő galériatérbe, mely egyben elosztó közlekedőként is működik. Innen közelíthető meg az öt ujj. A múzeumi funkció kiállítótereit a kenyérgyár négyhajós csarnokában a földszinten és a két oldalhajó fölötti emeletráépítésben helyeztük el. Az ezeket kiszolgáló funkciókat (fotólabor, digitális archívum, gyűjteményraktár, vágószoba) pedig a régi keresztszárny földszintjén. A kenyérgyár keresztszárnyon túli, később hozzáépített részeit elbontottuk, részben a telek északi végének megkurtítása, részben az épület eredeti formájának helyreállítása miatt. A keresztszárny emeletére került műtermek és apartmanok a régi adminisztratív bejáraton keresztül szeparáltan közelíthetők meg. A liszttoronyban a meglévő lépcső mellett egy új lift is segíti a kilátó kávézóba való feljutást.
A második ujjba a konferencia és színházi funkciókat telepítettük. A kérdésekre adott válaszokkal összhangban úgy ítéltük meg, hogy a két nagy befogadóképességű előadótér (1.1.4. Színpad- és nézőtér, 3.1.3. Konferenciaterem) összevonható. Egy síkpadlós termet alakítottunk ki, mely mobil dobogók segítségével lejtős nézőtérrel is berendezhető, ugyanakkor egy nagyobb konferencia során nélkülözhetetlen szekciótermek kialakítását is lehetővé teszi. A földszinten kapott helyet az öltöző és az összenyitható (1.1.6.) Próbaterem és a (1.1.5.) Kamaraszínpad.
A harmadik ujjba az (4.3.1.) Intézményirányítás, programszervezés került. A (3.1.1.) Videokonferencia termet ehhez a funkciócsoporthoz kapcsoltuk, hiszen egyben tárgyalóként is tud működni. Az igazgatói iroda közvetlen e mellett található. A funkciócsoportot az emeleten egy kis WC csoporttal a földszinten pedig egy teakonyhával egészítettük ki. A pinceszinten egy karbantartó műhely, a dolgozók öltözői, a szerverszoba (4.3.4) és az (4.3.5) épületbiztonsági felügyelet kapott helyet.
A negyedik ujj a második ütemet foglalja magába. A bemutatóteret egyetlen összefüggő több szinten keresztül áramló térként képzeltük el, amely magába integrálja a Statikus gyűjteményt, az Interaktív ismeretterjesztés tereit, a Videóteret és a látványgépészetet is. Egy lineáris útvonalra fűztük fel ezeket, amely az emeleti galériatérből indul és a pincén keresztül ugyanide érkezik vissza. A bemutatótér az épület metszetén körülöleli a földszinten elhelyezett oktatótermeket, így e két funkciócsoport alkalomtól függően problémamentesen össze is kapcsolható. Az ujj tövénél egy a galériatérből nyíló közlekedőmag biztosítja a vertikális közlekedést.
Az ötödik ujj földszintjén a konyhaüzem és a kerti teraszt kiszolgáló pult található, az emeleten, pedig a galériatérben az étterem és a kávézó. Az étterem egy belső lépcsőn keresztül az intézmény működésétől függetlenül is tud működni. A pinceszinten egy wc csoport és gépészeti helyiségek egészítik ki.

Szakaszolhatóság
Az első ütemben a negyedik ujj kivételével minden épületrész elkészül. A második ütemben az oktatási funkció és a bemutatótér minden nehézség nélkül hozzáilleszthető a meglévő kompozícióhoz. Az adottságok lehetőséget biztosítanak nulladik ütem tervezésére is. Ebben az esetben csak a kenyérgyár épülete és az emeletráépítés készülne el. A műtermek és apartmanok helyét az adminisztratív funkciók vennék át. Ebben a formában is tökéletesen működtethető az együttes, ugyan csak szűkített funkcióval. A gépészeti kiszolgáló tereket szeparáltan kezeltük, így nem szükséges az első ütemben megépíteni a második ütemet kiszolgáló részt.

Megvilágítás
A kiállítóterek megvilágításánál elsődleges szempont, hogy szabályozható legyen a műtárgyakra jutó fény mennyisége. Ennek megfelelően a megvilágítás mesterséges eszközökkel biztosítjuk. Az új emeletráépítés födémén vonalmenti felülvilágítókat alakítottunk ki, azzal a céllal, hogy természetes derítő fény is jusson a térbe. Ezen fényforrások teljesen bezárhatók, így a kiállítóterek teljes egészében elsötétíthetők. A galériatér esetében, mely közlekedőként is funkcionál, nem cél a kiállítótérhez hasonló professzionális megvilágítási környezet létrehozása.

Parkolás
A központ parkolási terhelése időben nem egyenletes eloszlást mutat. Nagyobb események alkalmával számolni lehet a kiírásban szereplő kétszázötven parkolóhellyel, azonban a hétköznapok során ezek a parkolóhelyek kihasználatlanul állnának. A telek déli végénél ötvenhárom állandó parkolóhelyet alakítottunk ki. Az épületet hullámvonalban körülölelő szilárd burkolatú kerti út mentén, mint kiegészítő parkolóban a maradék kétszáz gépjármű elhelyezhető, az út mindkét oldalát speciális stabilizált gyepburkolattal láttuk el. (Rétegrend: speciális gyepmag keverék, 10 cm talajkeverék (tőzeg, trágya, alginit, murvaörlemény, termőföld) 20 cm közepes frakciójú murva, kétszer tömörítve, 25 cm durva frakciójú murva, kétszer tömörítve.)

Energiatudatosság
Az építészeti koncepciónak a maga szerény eszközeivel tükröznie kell az új intézmény, a 320O Művészeti Kulturális Oktatási és Technikai Központ által fölvállalt nagyszabású programot, mely gazdasági, biológiai és társadalmi értelemben is a középpontba állítja a fenntarthatóság problémáját. Az új épület a jelen kor és a fenntartható jövő legnagyobb kihívásaira, a klímaváltozásra és a természeti erőforrások kimerítésére is válaszokat keres. Célunk ökológiai elvek alapján működő beruházás létrehozása, mely a legújabb kutatási eredményeket, technológiákat igyekszik felhasználni. Hosszútávon is fenntartható épületet terveztünk, melynek használói maradéktalanul élvezhetik a modern életforma nyújtotta előnyöket anélkül, hogy determinálnák a jövő nemzedékek lehetőségeit. Ennek eszközei a karbonsemlegesség, a hulladékmentesség, a fenntartható anyaghasználat, a fenntartható vízkezelés, a természet védelme, a kenyérgyár épület építészeti és kulturális értékvédelme.
Fontosnak érezzük, hogy a funkciók telepítésénél, az épületrészek elhelyezésénél teljesüljenek a környezettudatosság szempontjai mint a természetes szellőzés, kedvező tájolás, benapozás, és légáramlás. A zöld felületek kialakításának nem csak a komfortérzet növekedése a következménye, hanem az környezet mikroklímájának javulása is várható tőle. Az épületen belül szelektív hulladékgyűjtő rendszert alkalmazunk. Az tetőn összegyűlő esővizet szürkevízhálózaton keresztül fölhasználjuk öntözésre és a víztakarékos toalettekben. Az üzemszerű működés során keletkező széndioxid mennyiségének csökkenése az építési technológiák gondos megválasztásával és megújuló energiaforrások minél sokrétűbb alkalmazásával érjük el. A használati meleg víz előállításában a tetőn elhelyezett napkollektorok segítségét vesszük igénybe. Az épület fűtéséhez és hűtéséhez felhasznált energiamennyiséget geotermikus hőszivattyúkkal egészítjük ki. Csak a legszükségesebb helyiségcsoportokat látjuk el klimatizálással és mesterséges szellőzéssel.
Az alkalmazott transzparens fotovoltaikus homlokzat előnye, hogy a tiszta energiát állít elő, a bekerülési költségen kívül szinte teljesen ingyen. A hatásfok növelése érdekében kiszellőztetett légréssel együtt alkalmazzuk, mely a hűtés következtében sokkal hatékonyabban termel elektromos áramot, ezen túl hőpajzsként védi a mögötte lévő szerkezeteket a fölmelegedéstől. Ez a környezetbarát homlokzati megoldás magas szintű épületkomfortot is képes biztosítani a bent tartózkodóknak. Kiváló példája a jelenben is elérhető jövőbe mutató technológiának.
A transzparens fotovoltaikus homlokzat elemei vékonyréteg technológiával készülnek. Elsősorban amorf szilíciumot használnak e célra, melyet fém üveg vagy műanyag film hordozórétegre gőzölnek fel hajszálvékony rétegben. A korábbi technológiákhoz képest a cellák mérete egyedileg tervezhető, a hordozó anyag méreteihez egyedileg igazítható. Az épület homlokzati megjelenését a transzparens fotovolatikus modulok azon tulajdonságára építettük föl, hogy az áramtermelő elemek sűrűségének és mintázatának megválasztásával szabályozható az átláthatóságuk. A cellák modulon belüli elhelyezésének megválasztása, a köztük lévő távolság (azaz a tiszta üvegfelület) nagyságának megadása a bejutó fény mennyiség mellett az árnyék mintázatára és nem utolsósorban a felület megjelenésére is hatással van. A modulokat burkolati elemként rögzítjük az emeleti homlokzat lég és csapadékzáró felületei elé. A tömör falfelületeknél mint pl. a kiállítóterek esetében maximalizáltuk a cellák számát és sűrűségét, hogy az árnyékhatás és az energiatermelő képesség a lehető legnagyobb legyen. Ahol fontos volt a környezettel való vizuális kapcsolat pl. a galéria tereinél ott nem kerültek cellák a homlokzati üvegburkolatra. A kétféle homlokzati felület (átlátszó és átlátszatlan) közti szakaszokon a cellák sűrűségének változtatásával fokozatos az átmenet a kétféle minőség közt. Az emeleti homlokzati szakasz ennek következtében egy változó transzparenciájú folytonos felületté válik. A cellák elhelyezésénél figyelembe vettük a tájolás szempontjait is. Magyarország földrajzi elhelyezkedése folytán a függőleges homlokzati felületeken egy délkeleti vagy délnyugati tájolás is eredményezhet viszonylag magas energianyereséget.

RÓMAI KATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT HEJCEI OTTHONA

TERVEZŐ Zombor Gábor
MUNKATÁRS Wettstein Domonkos

középület, Hejce, 2010

MEGBÍZÓ: RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT, VOLUMEN: 2.000 m2, STÁTUS: ENGEDÉLYEZÉSI TERV / FOLYAMATBAN

Fontos szempont volt, hogy az új épület a lehető legönállóbb életet élje a meghatározó, uralkodó barokk kastély környezetében, önállóságával azonban ne akarjon versenyre kelni a műemlékkel. Ennek az igénynek megfogalmazására remek helyet szolgáltatott a kastélypark nyugati végének déli irányú bővülete, mely a park általános, ősfás növényzetétől eltérően gyéren telepített, pusztuló gyümölcsfákkal tarkított. Már a legelső változatokon is erre a helyre került épületünk. A kialakítandó épület mérete messze meghaladja a falu jellemző épületeinek nagyságát. Rendeltetésénél fogva minél kevesebb épületszint alkalmazása célszerű. Az ebből adódó nagy és terpeszkedő épület illesztése a falu eredeti szövetébe problémás.

Az új beépítés olyan házról szól, mely a meghatározó kőkerítésre reagálva annak tömbszerűségét, homogenitását, egyszerűségét átvéve az eleve létező kert-öblöt a kastélyparkból lerekeszti, kerítésszerűségével a fennmaradó, kastély előtti parkrészt egyértelműen zárja, határolja. Jellegéből fakadóan (akárcsak az előző beépítés) önmagában képes saját, kerítésektől, kapuktól, rácsoktól mentes akár effektíve nyitott, vizuálisan lehatárolt kertjének megteremtésére. A lerekesztett kertrész összefüggő, kizárólag kertészeti eszközökkel tagolt területe méltó párja tud lenni egy tömbszerű épületnek, megfelelő közvetlen szomszédja egy ősfás parknak. Megfigyelhető, hogy az első beépítés tagoltságának telepszerűsége megjelenésében erőteljesebb, uralkodóbb hatású a tömbszerű beépítés egyszerű, tagolatlan tömegéhez képest. Az egy eltérő elem egyszerűsége méretei ellenére is alkalmazkodóbb több eltérő, kisebb elem sokaságánál, összetettségénél.

CSALÁDIHÁZ ÁTALAKÍTÁS

TERVEZŐ Zombor Gábor
MUNKATÁRS Falb Anita, Wettstein Domonkos, Juhász Balázs

lakóépület, Budaörs, 2010

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 130 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT


A tervezett belső elrendezés a földszinti használati terek tagolására, eltérő használatú terek kialakítására, viszonylagos izolálására valamint az emeleti terek komfortszintjének, használhatóságának javítására irányul.
A középső épületrész oldalkert irányú bővítésével lehetőség nyílik védett, szélvédett belépőtér kialakítására, valamint a korábban viszonylag széles közlekedőtér bővítésével a zavartalan használatú étkezőtér kialakítására, mely optikailag és ténylegesen a ház majdnem összes terével kapcsolatot tart. A földszint középső traktusában lévő fürdőszoba áthelyezésével a konyhatér izolált, de kellőképpen súlyponti helyet kapott közvetlen szomszédágban a közlekedő-étkezővel a meglévő falnyíláson keresztül vizuális viszonyban a nappalival, mely kényelmes foglalja el ezen előbbiek felszabaduló helyét. A fürdőszoba áthelyezése lehetővé tette a napi használatú ruházat rendezett elhelyezését és optikailag intim teret biztosított egy utcára néző második nappali-dolgozó kialakításának. A lépcső alatti tároló, a lépcsőtér és gépészeti berendezések helye változatlan maradt.
Az emeleti, közös használatú terek az oldalirányú bővítés mellett a középső tetőrész megemelésével válnak értékesebb, belakhatóbb területté. A tetőkiemelés igazodik a korábbi bővítés tetősíkjához az oldalirányú utcaképi épülettömeg széttagoltságának enyhítésére. A tetőmegemelés így jellemzően a tengelyvonalba eső terek belmagassági viszonyain javít. Az emeleti elrendezés tagoltsága lehetővé teszi a fürdőszoba mellett gardrob és dolgozó kialakítását is.

LAKÁSÁTALAKÍTÁS

TERVEZŐ Zombor Gábor
MUNKATÁRS Juhász Balázs

lakóépület, Budapest, Gellért hegy, 2011

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 116 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT



Gellért hegy lábánál, Padányi Gulyás Jenő építész által tervezett 1933-ban épült modernista épület emeleti lakásának átalakítása a megrendelő életvitelére szabva kihasználva a rendkívüli tájolásban rejlő lehetőségeket.

SIPŐCZ-VILLA ÁTALAKÍTÁS

TERVEZŐ Juhász Balázs, Zombor Gábor

lakóépület, Zebegény, 2012

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 325 m2, STÁTUS: FOLYAMATBAN


ELŐZMÉNYEK
Az épületet Schwarzmaier Gyula egykori miniszteri tanácsos emeltette az 1900-as évek elején. Az építésben, tervezésben segítségére volt barátja, Maróti Géza építész, kinek feljebb a Duna-parton áll villája. Halála után örökölte dr. Sipőcz Jenő, egykori budapesti főpolgármester, kinek felesége 1955-ben eladta az épületet a Kőbányai Textilgyárnak. Tőlük 1959-ben a Magyar Állam tulajdonába került, melyet 1962-től a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága gyermeküdülőként üzemeltetett. A dunai vízerőmű megépítése miatt ugyan nem került az OVBER tulajdonába, mint az összes többi parti ingatlan, ugyanakkor üzemeltetése 1988-ben megszűnt. 1996-ban a már lakatlan épület magántulajdonba kerül. Az új tulajdonos nekilát az épület rekonstrukciós munkálatainak, ugyanakkor az átalakítás befejezetlen marad. A befejezetlen, romló állagú épület telke az utóbbi években megosztásra és külön értékesítésre került: a déli telekrészen Salamin Ferenc által tervezett lakóépület született. Az északi telekrész az épülettel 2012-ben került értékesítésre. Jelenlegi tulajdonosa, tárgyi tervezés megrendelője az épület alapvető építészeti értékeinek megőrzésére, egykori karakterének visszaállítására törekszik.
BEÉPÍTÉS
Az L alakú beépítés udvara az épület előkertje, bejáratának kertes előtere volt. A tényleges kert, melyre épületünk egykor főhomlokzatával visszanézett az a déli telekrész, mely jelenleg nem tartozik a tervezési területhez. Az elvesztett déli főirányt és a díszkertet a tervezett átalakítás a beforduló, épületszerkezetileg a Schwarzmaier örökséggel történetileg nem integráns cselédszárny átépítésével, traktusának és falszerkezeteinek vékonyításával, középrészének elbontásával igyekszik pótolni, teret nyerve ez által a kertnek: felszabadítja, és maga felé fordítva a villa keleti arcát létrehozza a jelenkor új tengelyét: a kelet-nyugati axist, mellyel a ház haránt irányú táji füzér elemévé válik. Az északi irányba megnyitott kert a ház takarásában is indirekt részese a Duna jelenlétének idézve ezzel a kort, melyben közvetlen szomszédja lehetett. A beforduló szárny megtartott része – akárcsak a jelenleg manzárd-szerű fedéssel kialakított furcsa kis zömök tömeg – karakteresen eltér a főépülettől és határozottan kifejezi kerti lak, pavilon jellegét: ahova jó kimenni a házból, ahonnan jó visszanézni a házra.
FUNKCIONÁLIS ELRENDEZÉS:
A tervezett elrendezés földszintje, a kert felőli megérkezés vezérszintje őrzi az eredeti helyiségkiosztás a hármas tagolódását. A térkapcsolatok a málló vakolatok repedései által kirajzolt falnyílások újra kibontásával válnak teljessé. A részlegesen elbontott oldalszárnyból meghagyott bejárati elem csak minimális előszobával illetve a szint vizesblokkjával egészíti ki, teszi működtethetővé a szintet. Az alagsori, egykori kiszolgáló szinten két hálóhelyiséget alakítunk ki a szükséges fürdőszobákkal és gardróbokkal, valamint itt kapnak helyet gépészeti és tároló helyiségek. Az alagsori szint keleti oldalán a kert alatt alakítottuk ki a gépkocsi tárolót, mely a támfal átnyitásával megközelíthető nyitott tér stílusban tartott vaskapu határolással. A korábban beépítetlen tetőszint beépítésre kerül. A megtartott eredeti tetőforma magasságilag használható zónájában egybefüggő teret alakítunk, melyet a négy égtáj felé teraszokkal nyitunk. A tető megnyitásai közötti búvóterekben kapnak helyet a bútorfalon keresztül megközelíthető kiszolgálóhelyiségek.
MEGTARTOTT HÁZ
Az átalakításban rejlő építészeti szándék az eredeti, Maróti-féle karakter külső megjelenésének visszaállítása. A 90-es években megkezdett tetőtéri átalakítás térdfal visszabontásra kerül, a tetőt az ereszvonallal együtt visszaépítjük eredeti szintjére. A tervezett tetőhajlásszög (40°) a tetőtér-beépítés ellenére igyekszik közelében maradni az eredeti, archív fotókról leolvashatónak (35-36°). A megnövelt hajlásszögből fakadó nagyobb gerincmagasságot kompenzálja a tetőtér gerincvonali bevilágítója. A tetőforma megőrzése érdekében a megnyitások tetőkontúron belül képzettek, a tetősíkon kívülre nem kerül építészeti elem. A mélyen ülő nyílászárók üvegfelületei, illetve függőleges elhelyezkedésük még az érzetét is kerüli a jelenkor klasszikusnak számító tetőablakos, akár a korábbi elhalt próbálkozás óvatosnak tűnő, kutyaólszerű felépítményével megkísérelt tetőtér-beépítések ízének – ezáltal jobban idomul ahhoz a korhoz, amikor a tetőtér nem lakás céljára volt használt, illetve jobban idézi a manzárd-szerű használatot. A nyílások vertikális pozíciója rokonítható az épület többi nyílászárójának kialakításával, nem az égbolt derült csillogásának visszfényét adja, nagyméretű kialakításuk a földszint tereihez hasonló, kellőképpen nagyvonalú tereket sejtet. A földszinti étkező teraszát keleti és nyugati irányban megnövelve a déli, sarkokon lekerekített alaprajzi kontúrt követő kilépő teraszt tervezünk kialakítani a kor stílusjegyeinek megfelelő anyaghasználattal, tagolt kialakítású korlátelemmel. Ez az épületelem oldottabb kapcsolatot teremt az étkező és a Duna között és kevésbé direkt viszonyt ápol a dél felé eső egykori kertrésszel.
ANYAGHASZNÁLAT
Az átalakítás során az épület eredeti arányrendszerének, szerkezeteinek megtartása éppúgy fontos számunkra, mint eredeti megjelenésének anyaghasználata, színei, felületi mintázatai. Bár eddigi kutatásaink során – melyek az épület eredeti állapotának visszaállítását célozzák - nem leltünk átfogó anyagot az épületről, a korszak szakíróitól, a közeli, jó állapotban fennmaradt Maróti-villa részleteiből (nemcsak az alkotó okán, hanem a feltételezhetően azonos mesterember gárda miatt is), valamint a kor épületszerkezeteit ismerő szakkivitelezők által minden bizonnyal sikerül a talán utolsó pillanatban megmentett épületet részleteiben is eredeti állapotába visszaállítani.

LAKÁSÁTALAKÍTÁS

TERVEZŐ Juhász Balázs, Zombor Gábor

lakóépület, Budapest, 2012

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 140m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT



A tetőtér
Az épület 10 éve épült. Beépítettsége: pince+földszint+3 szint+tetőtér.

A tér környezete
A tetőtér függetlenedése a ház karakterétől. A kaputól a lakásbejáratig, megérkezésig főként a lift uniform kabinjában eltelt idő elegendő a külső házélménytől való teljes elszakadáshoz. A két lakás egybenyitása esetén a saját használatú emeleti érkezőpihenő domesztikálása, annak a ház belsőépítészeti viszonyaitól eltérő, saját karaktere is ezt az elszakadást szolgálja. A továbbiakban a belsőépítészeten múlik ennek a szuverén, házfüggetlen építészeti értékeknek képviselete. Ennek kiváló modellje a nagyobbik lakás jelenlegi, enteriőrben rejlő ereje. Szükséges az összes házhoz kapcsolható belső térben megjelenő elem látványának kiiktatása ill. a ház karakterétől független külső környezet integrálása a belső téri hangulatba (nagyméretű megnyitások, távlatok, fény és zöld a belső tér részévé válik).

A tér jellege
A tetőtér, mint koporsófödémmel fedett tér a nyolcvanas évek rendezési tervekbe kódolt szükségépítészetét idézi. A terv ennek negatív értelmű érzeteit próbálja minimalizálni áramló terekkel, tiszta geometriákkal. Kerüli a furcsa összemetsződéseket, szokványos tetőtéri helyzeteket. A nehézkes használatú sarkokat levágja. A belső téri határoló szerkezetek a zárófödém vízszintes és ferde síkú metszésvonalára rendezettek. A szerkesztőelv átértelmezi és integrálja a ferde tetősíkokat, melyek így a teljes téri koncepció részévé válnak. Innentől kezdve nem a tér utált, kendőzendő része, hanem jóbarát. Bár a monolit vasbeton koporsófödém épületszerkezetileg a legkedvezőbb térhatárolás, optikailag kedvezőtlen: rendelkezik minden tetőtér adta geometriai fogyatékkal ugyanakkor hiányoznak a hagyományos tetőszerkezet szerethető bájai. Ebből kiszabadulni csak akkor lehetséges, ha a meglévő fogyatékokat magunk mellé állítjuk: a tetőtéren átvezetett falazott gyűjtőkémények, szellőzőkürtők szórtságának szintézise az egybefüggő tér épített tagoló, határoló elemeinek elrendezése.

A tér berendezése
nem a meglévő bútorzatnak megtalálni a megfelelő helyet, hanem olyan belsőt létrehozni, ahol az eltérő elemek megférnek egymás mellett. Mindez végtelen szabadságot eredményez az esetleges későbbi átbútorozásnak, változó igényekhez való igazodásnak.

A térszervezés irányai
1 engedélyezési eljárást nem jelentő beavatkozás, főként belső téri, esetlegesen nyílászáró átalakítással építéshatóság felé bejelentés köteles átalakítások
2 teljes átalakítás_önálló sapka létrehozása, teljes szerkezetet komolyan érintő beavatkozás

KLAPKA SZOLGÁLTATÓHÁZ ÉS KÖRNYÉKÉNEK MEGÚJÍTÁSA

TERVEZŐ Szabó Levente, Zombor Gábor
MUNKATÁRS Biri Balázs, Kohout Dávid, Páll András, Simon Orsolya

kereskedelmi épület, pályázati terv, Budapest, XIII. kerület, 2012

ALAPVETÉSEK
Az integrátor-szerepről
Épületünk környezetének, térkapcsolatainak sokfélesége, az őt körülvevő épületállomány heterogenitása azt kívánják, hogy a javasolt megoldás ne csupán jól működő épület legyen, hanem a kiírás szellemében „kisközponti” szerepet legyen képes betölteni. Tervjavaslatunk egy olyan integrátor-szerepről szól, amely a környező közterek, diffúz térstruktúrák rendezésére törekszik úgy, hogy a javasolt funkcionális elrendezéssel megteremti mindezek használati jelentőségét is. Javaslatunk minden egyes döntése (a telepítéstől a terek minőségén át a tömeg- és homlokzatképzési részletekig) ezt tartotta szem előtt: integrálni a helyben meglévő vagy kiaknázatlan térbeli és funkcionális lehetőségeket.

A nyitottságról
Alapvető célunk, mottónk a nyitottság volt, amely elsősorban a legkülönfélébb térkapcsolatok egymásra fűzésében nyilvánul meg. A környező köztér, a szolgáltatóház külső-belső átmeneti terei és a ráépülő funkciók olyan publikus-félpublikus-félprivát-privát térsorokat indukálnak, amelyek egymásba nyitása az épület kulcsa. A helyen – hitünk szerint – nem egy, működését tekintve előre pontosan koreografált épületre, hanem nyitott térbeli képletre van szükség, amely képes arra, hogy az időben, térben és használati jellegben eltérő igényeket nagyvonalúan, városi kisközponthoz méltó módon elégítse ki.

A rétegzettségről, áttörtségről
A szabályozási előírások, az építési hely kiterjedése nagy volumenű, tagolatlan épület kialakítását indukálja. Tervjavaslatunk egyrészt a sajátos integrátor-szerep, másrészt a városképi megfontolások miatt áttört, laza térstruktúrát fogalmaz meg, amely noha nem használja ki maximálisan a beépítési lehetőségeket, de megcélozza annak maximumát, amit ezen a helyen érdemes és célszerű építeni. Ahogy az alsó szintek átjárhatósága, ill. átláthatósága volt alapvető szempontunk, úgy a felsőbb tömegek esetében egyrészt a belső téri világ alsóval való összefűzése, másrészt a felsőbb szinten különálló tornyokként való megfogalmazásával átlátható, nézőpontról nézőpontra megújuló, áttört látványt mutató tömegalakítás volt a célunk.

Az ütemezhetőségről és a flexibilitásról
Koncepciónk lehetőséget ad arra, hogy a földszinti és első emeleti terek megépülése után a három torony akár külön ütemekben valósuljon meg. Míg az alsó két szint funkciója – a kiírás mellékleteként megkapott tanulmány alapján – meghatározott, addig a tornyokba kerülő – véleményünk szerint alapvetően lakó jellegű – funkciók variábilisak. A toronytömegekben így egy lehetséges funkcionális választékot (garzonház, kollégium, idősek otthona) jelöltünk a tervekben, amelyek a terv szellemiségét nem érintő módon könnyedén átalakíthatók. Ugyanez jellemző a földszinti és első emeleti szintekre is: az üzlethelyiségek a legteljesebb variabilitásban helyezhetők el mind méretüket, mind pozíciójukat tekintve.

VÁROSÉPÍTÉSZETI MEGFONTOLÁSOK
A közvetlen környezet beépítési sűrűsége, a városrész felülnézeti mintázata karakteresen kettős arcot mutat. Jellemző rá egyrészt a belső udvaros vagy zártsorú, ill. szabadon álló lakóházak kisebb léptékű, töredezett, organikusan nőtt, alakult mintázatú világa, ugyanakkor jelen van a lakótelepek léptékváltó, városi arányrendszerben szerkesztett képlete is. Koncepciónk – beépítési, formálási értelemben – e két mintázat ötvözete: míg a földszint és a „dekk” szintjének tömege a lakótelepi épületek telepítését követi (azok földszinti zártságát radikálisan felülírva), addig a három átriumos toronyépület plasztikusabb tömegformálásukban, a „dekk”-re helyezett laza telepítésükben és léptékükben inkább az organikus városi mintázatot írják át. A toronyépületek szögtörései összetettebbé teszik az épület tömegét, ugyanakkor a „dekk” szintjének térbeli összefüggését erősítik. A javasolt beépítés a tágabb környezet sajátosságainak csak ezen a helyen elképzelhető integrációja, de úgy, hogy a kétféle formálási eredet nem additív módon, hanem egymással szoros szerkesztési összehangoltságban jelenik meg a tervben, mind a tömegalakítást, mind pedig a belső térkapcsolatokat tekintve.

A közlekedési kapcsolatokat úgy igyekeztünk rendezni, hogy azok minimálisan terheljék a környezetet. A gazdasági feltöltést ezért a nagyobb belmagasságú -1 szintre terveztük, a lehajtó rámpát pedig a Tüzér utcából javasoljuk nyitni, utóbbi megoldással elkerülve, hogy a rámpalehajtó forgalma penetrálja a lakókörnyezetet. A Pattantyús utcát egyirányúsítani javasoljuk, így még inkább megmarad a kapcsolódó lakókörnyezetet kiszolgáló csendes, csaknem gyalogos dominanciájú jellege. A meglévő, környező épületekhez „tartozó” felszíni parkolók zöme megőrizhető, a tervezett épület valamennyi parkoló-szükségletét térszint alatt oldottuk meg.

Fontosnak tartottuk az épület belső gyalogos közlekedési kapcsolatainak tiszta, átlátható, ugyanakkor az eltérő használati és intimitási foknak megfelelően differenciált kialakítását. Noha az egész földszint körös-körül homogén módon transzparens, alternatív üzletbejáratok tetszőlegesen nyithatók a fedett-nyitott zónából, az épület fő megközelítése a toronyépületeknek megfelelően 3 kiemelt helyen történne. Innen érhetők el a tornyok, de innen tárható fel az a kétszintes belső passzázs is, amely fedett utcaként, belső sétányként új minőséget hozhat a városrész életébe.

A környezetrendezéssel a tervezett épületünk nagyvonalúságához hasonló megoldásra törekedtünk. A tágabb környezet zöldfelületi struktúrákban gazdag, beállt, élhető lakókörnyezetet jelent. Tervünk két, eltérő köztéri minőséget valósít meg, egyrészt a földszinten zöldfelületi és burkolt mezők váltakozásából kialakuló „gyűrűt” von a beépítés köré, másrészt az 1. emeleti „dekk” szintjén ugyancsak részben zöldfelületi, részben burkolt közteret hoz létre. Míg a lenti tér a legteljesebb értelemben publikus világ, addig a fenti sokkal inkább a toronyépületekhez tartozik, de a tornyok átrium-terén, ill. egy külső lépcsőn át könnyedén megközelíthető, így részben nyitott a külső látogatók számára is. Tervünk a szabályozási terv előírásait betartja.

FUNKCIONÁLIS JAVASLATOK
Épületünk belső térstruktúráját a vertikális tagoltság következetessége jellemzi. Ez jelenti egyrészt a funkciók egymás fölötti elhelyezésének belső logikáját, másrészt a belső térkapcsolatok, átlátások révén a legteljesebb átjárhatóságot is.
*Alternatív lehetőségként elképzelhető a -1 szint szolgáltatási funkciókkal való telítése úgy, hogy a földszint és az 1. emelet között jelenleg meglévő belső kétszintes tér lefelé bővülve háromszintesre nő. Ez a megoldás a bruttó szintterületi mutatóba beleférhet, és az esetegesen megnövekedő igényt a különféle szolgáltató funkciók iránt egyszerűen, a ház természetes szerkesztési logikája mentén képes teljesíteni. A megoldás következménye, hogy a kiszolgáló- és parkolószint a -2 és -3 szintekre kerülne le.

RÉSZLETKÉPZÉS, JELLEMZŐ ÉPÜLETSZERKEZETEK, ANYAGOK
Az anyaghasználatban törekedtünk az egyszerű, ugyanakkor a környezet és az épület léptékéből adódó mértékű összetettségre. Hitünk szerint az épület belső és külső gazdag térkapcsolati rendszere kell meghatározó legyen, egy ilyen izgalmasan heterogén közösségi épület esetében, ezért tudatosan kerültünk mindenféle öncélú építészeti fordulatot. Tervünk a nyitottságról, pontosabban a nyitottság és zártság rendszeréről szól. A nyitott felületek esetében radikálisan jártunk el: nagyméretű, transzparens üvegfelületekben gondolkodtunk. A tömegszerű, zárt felületek esetében olyan kéregpaneles homlokzati rendszert dolgoztunk ki, amely egyszerre lehet adekvát a környezet erősebb építészeti gesztusaihoz, ugyanakkor egyedi felületi megmunkálásával, profilozásával egy mívesebb világot idéz. A nyílások rendszere ismétlődő elemekre épít, amelyek ott jelennek meg a tömegeken, ahol a mögöttes funkció indokolja. Azokon a helyeken, ahol az épületet „testközelből” érzékelhetjük (földszint, a dekk szintje, az ablakok bélletei), ott finombeton burkolatot képzeltünk el.
Műszaki megoldásaink egyszerűek, kézenfekvőek. A környezettudatosság véleményünk szerint elsősorban józan megoldásokat jelent (pl. nagy üvegfelületeket csak kellően árnyékolt pozíciókban alkalmaztunk). A kiegészítő korszerű alternatív energiafelhasználási módszerekkel (napkollektorok, csapadékvíz gyűjtése és hasznosítása, a meglévő távfűtés hasznosítása, stb.) költséghatékony és fenntartható épület hozható létre. A kültéri gépészeti egységeknek a tornyok tetején, a magas attikafal mögé rejtve képeztünk ki helyet.

STUDIO

ALKOTÓI SZÁNDÉK
A M O N O S T U D I O t 2009-ben alapította ZOMBOR GÁBOR építész. Célja sok év kollektív együttműködésben szerzett tudás egyirányú alkotói akarattá rendezése, kizárólag műhelyen kívüli kompromisszumok felvállalásával. Az alkotói folyamat lényege olyan gyengéd építészeti bánásmód, mely sajátos eszközrendszerével, közelítő munkamódszerével képes egyszerre Ő R I Z N I ÉS T E R E M T E N I. Résztvevőkkel folytatott párbeszédalapú alkotómunka, F O L Y A M A T É P Í T É S Z E T , mely közös alkotó erővé formálja a H E L Y Z E T E K B E N R E J L Ő É P Í T Ő E N E R G I Á Kat. Nem szlogeneket keresgél, hanem szinonímákat. A ház nem válik kódolt, hasonlatos értelmű üzenetté. Azonos értelmű, tényleges, befogadó szerepű A L K A L M A Z O T T T Á R G Y marad, ahol a H Á Z B A Í R T É L E T F O N T O S A B B az alkotói önkifejezésnél. Az épület csak így maradhat N A T U R Á L I S , N E U T R Á L I S , N O R M Á L I S.

ZOMBOR GÁBOR vezető építész

ZOMBOR GÁBOR
1973született Budapesten
1987-1991 ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest_speciális fizika tagozat
1992-2000 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építész Szakirány
1997-oktató asszisztens ill. meghívott oktató a BMGE Középülettervezési Tanszékén
1996-1999 N&n Építész Stúdió munkatársa
1999-2005 Janesch-Karácsony Stúdió munkatársa
2001-2004 BMGE, Középülettervezési Tanszék mesterképzős hallgatója
2002-2004 Magyar Építész Szövetség Mesteriskolájának hallgatója (XVII. ciklus)
2003- az N&n Galéria kuratóriumának tagja
2006 Londoni kutatói munka a Magyar Állami Eötvös ösztöndíj keretében
2006négy hónap Tony Fretton építészirodájában
2005-09 megalapítja az EgyPerEgy Építész Műterem Kft.-t Falvai Balázzsal, Gerzsenyi Tiborral és Kovács Mártonnal
2009 megalapítja saját építész stúdióját, a MONOSTUDIOt
2012 meghívott oktató a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékén

DÍJAK, ÖSZTÖNDÍJAK

DÍJAK, ÖSZTÖNDÍJAK
2000 a Magyar Építész Szövetség diplomadíja
2001-04 hallgatói ösztöndíj a BMGE Mesterképző kurzusán, Középülettervezési Tanszék
2006 kutatói ösztöndíj Nagy-Britanniába, Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj

KIÁLLÍTÁSOK

KIÁLLÍTÁSOK
1998 Tervezésoktatás a Középülettervezés Tanszéken, BMGE Központi Épület, aula, 03. 09-14.
1998 Csíkmásolatok – térfalkísérletek Szolnok városközpontjában csoprtos hallgatói kiállítás Földesi Zoltánnal, Gerzsenyi Tiborral, Horváth Attilával, Lipka Balázszsal, Szabó Tiborral, Szűcs Balázszsal mester: Karácsony Tamás DLA Városi Közösségi Központ, Szolnok, 05.29.- 06.12.
1999 DISPLACE- 8 építészeti terv megnyitó: Janesch Péter, csoportos kiállítás Boór Andrással, Klobusovszki Péterrel, Kühn Péterrel, Lévay Jenővel, Marián Balázszsal, Sagát Ágnessel, Szabó Zoltánnal, Taraczky Dániellel Kosrtárs Művészeti Intézet, Dunaújváros, 04.16.-05.22.
2000 Diplomadíj Kiállítás, BMGE Központi Épület, aula, 10. 12-16
2001 4 tsa megnyitó: Reimholz Péter, csoportos kiállítás Bulcsu Tamással, Fábry Zoltánnal, Herczeg Tamással, N&n Építész Galéria, Budapest, 02.14.-03.04.
2004 A Széptől a Szépig és vissza / BAND AID_9. Nemzetközi Velencei Építészeti Biennálé, BAND AID mint a Magyar Pavilon installációja; kurátor Janesch Péter, 09.08.-11.07.2004
2004 Esztergomi Modellek (válogatás a Középülettervezési Tanszék tervezési munkáiból) megnyitó: Cságoly Ferenc DLA, csoportos kiállítás, Duna Múzeum Európai Közép Galériája, Esztergom, 10. 06-31.
2005 Beadás, tervezésoktatás a Középülettervezési Tanszéken, N&n Galéria, megnyitó: Cságoly Ferenc, kurátor
2005 55 podeszt participation, FLATSHADED, N&n Építész Galéria, Budapest, 16.03-11.04.
2011 4 tsa reloaded, megnyitó: Kerékgyártó Béla, csoportos kiállítás Bulcsu Tamással, Fábry Zoltánnal, Herczeg Tamással, N&n Építész Galéria, Budapest, 02.16.-03.02.
2011 Aktuális mappák, egyéni kiállítás a Budapesti Építészeti Központban (FUGA) 2011.11.14-2012.01.16.

PUBLIKÁCIÓ

PUBLIKÁCIÓ
Fotóillusztráció, Építőművészet 1996/3.
Klobusovszki Péter Displace, 8 építészeti terv, Balkon 1999/3-4., (A szerkesztő hibájából Páldi Lívia néven jelent meg.)
Klobusovszki Péter: Displace, 8 építészeti terv , Érték és forma
Displace, 8 építészeti terv, kiállítási katalógus, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros,1999
Z. Halmágyi Judit: Displace, kiállítás a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben, Octogon, 1999/2, 60.o.
Dr. Simon Mariann: Helykeresés, Displace 8 építészeti terv a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet kiálllítása,
internet: www.arch. eptort.bme.hu
Építészmérnöki Kar Milleniumi Könyv-2000, díjazott diplomatervek 2000, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kiadványa, 2000
4 tsa – diplomatervek kiállítása az N&n Galériában, Budapest – Új Magyar Építőművészet 2000/2; Beszélő 2000/3; Magyar Építész Közlöny 2000/4
ARX Portugal_képzelt séták portugál házakban, Beszélő, 2002. december
Aldo van Eyck: Városi Árvaház, Amszterdam, strukturalista épület kritikája_
ERA21 #speciál 2012 Dobré bydlo_Good Hearth_Jevišt pro každý den – Tetőtérbeépítés Kispesten
Octogon, Min dolgozik?, 2012. december


MUNKATÁRSAK

MUNKATÁRSAK
állandó munkatárs:
JUHÁSZ BALÁZS építész
1985született Budapesten
1999-2003 Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Budapest
2003-2010 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, M.Sc. diploma – Urbanisztika Tanszék
2007Universität Liechtenstein, Vaduz
2010-2011 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Energetikai Szakmérnök Képzés
2010 - 2011Épületszerkezeti szaktervezések dr. Kakasy László, Dobszay Gergely műtermében
2011 -MONOSTUDIO Kft., Budapest, építész tervező
2012 STELLWERK ARCHITEKTEN, Drezda, építész tervező
2008 -BMGE Építészmérnöki Kar, Épületszerkezeti Tanszék, óraadó tanár

DÍJAK, ÖSZTÖNDÍJAK
2007 Erasmus Ösztöndíj, Universität Liechtenstein, Vaduz
2010MÉK-MÉSZ DiplomadíjMagyar Urbanisztikai Társaság Diplomadíja

PÁLYÁZATOK
2010“Át a falon”, Pécs- országos hallgatói tervpályázat, tervezőtárs: Wettstein Domonkos / III. díj
2010Apartmanház, Balatonkenese - országos hallgatói tervpályázat, tervezőtárs: Wettstein Domonkos / II. díj
2012Iskolabővítés, Kiel, Németország / pályázati megvétel

KIÁLLÍTÁSOK
2008 – 10Csoportos kiállítások (Balatonfűzfő, Budapest, Szolnok, Siófok, Pécs, Vaduz)
2010Diplomadíj kiállítások (BME, FUGA, Budapest)
2011Kiállítás a MONOSTUDIO-val (FUGA, Budapest)
2011Interaction Architecture – Vándorkiállítás fiatal építészek munkáiból (Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Bécs , Graz, Innsbruck)

PUBLIKÁCIÓ, ÉPÍTÉSZETI TERVEK PUBLIKÁCIÓJA 2010
Értékek és emlékek nyomában, Értékmentő XX. évf. 2010/2.sz

külsős munkatársak:
FALB ANITA építész
WETTSTEIN DOMONKOS építész

KONTAKT

CÍM 1114 BUDAPEST, Orlay utca 3.
TEL/FAX +36 1 951 99 40
MOB +36 20 9555 517
EMAIL mail@monostudio.hu

PARTNEREK

M E G R E N D E L Ő K
RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT, MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT, RAIFFEISEN PROPERTY MANAGEMENT Gmbh, TÖRÖK SÁNDOR ALAPÍTVÁNY WALDORF PEDAGÓGIAI INTÉZETE

T Á R S T E R V E Z Ő K:
statika és szerkezettervezés: BARATTA MÉRNÖK IRODA
épületgépészet: BALLA S. Kft., JERKÓ ANIKÓ
épületvillamosság: VA-IQ Kft., THERMO-LUX Kft.
belsőépítészet: KOMP DESIGN
látványtervezés: TURÁNI ZOLTÁN
talajmechanika: LIPOWSKY MÉRNÖK IRODA
geodézia: SZENDEFI Kft.

K I V I T E L E Z Ő K:
BÓKTORO Kft.

AKTUÁLIS

OCTOGON
interjú a MONOSTUDIOval az OCTOGON architecture&design 2012. decemberi számában: www.octogon.hu/octogon+102+lapszam+1.html

ERA21
az ERA 21 cseh lap különkiadásában leközölte munkánkat ( TETŐTÉRBEÉPÍTÉS KISPESTEN):
ERA21 #speciál 2012 Dobré bydlo_Good Hearth_Jevišt pro každý den – Tetőtérbeépítés Kispesten: ERA21 - SPECIÁL / 2012 - DOBRÉ BYDLO

AKTUÁLIS MAPPÁK
KIÁLLÍTÁS A FUGÁBAN (Budapesti Építészeti Központ) 11.11.14 - 11.12.05.

INTERJÚ A 6BNEK
6Bnek adott interjú: >www.6b.hu/Interju_Zombor_Gaborral

FALU VÉGÉN KURTA FÜRDŐ
Árvai András írása a gelsei tanuszodáról: www.epiteszforum.hu/node/18506


FÜRDŐ GELSÉN
Árvai András, Répás Éva és Villányi Norbert filmje a gelsei tanuszodáról: www.6b.hu/Furdo_Gelsen

4 TSA+10
NÉGY ALKOTÓ, NÉGY PÁLYA, EGY SZAKMA: TÍZ ÉV ÉPÍTÉSZETE A NAGYBÁLINTGALÉRIÁTÓL A NAGYBÁLINTGALÉRIÁIG Bulcsu Tamás, Fábry Zoltán, Herczeg Tamás és Zombor Gábor kiállítása 2011.02.16-03.02-ig megnyitó: este 6

virtuális tárlat: www.fabryk.hu/4tsa+10







 

 

 

ENGLISH VERSION

ARCHITECT Zombor Gábor

CSALÁDIHÁZ ÁTALAKÍTÁS

ARCHITECT Zombor Gábor

ARCHITECT Zombor Gábor

CSALÁDI HÁZ

ARCHITECT Zombor Gábor

lakóépület, Solymár, 2000

BARACKOS, LEKVÁRGYÁR HELEMBÁN

ARCHITECT Zombor Gábor

középület, Helemba sziget, 2000

NÉMET KÖZÖSSÉGI HÁZ

ARCHITECT Klobusovszki Péter, Zombor Gábor
ASSISTANT Szentirmai Boglárka

középület, Budakeszi, 2001

PILISBOROSJENŐ JÖVŐBELI ARCULATA

ARCHITECT Kovács Márton, Zombor Gábor

településrendezési terv, Pilisborosjenő, 2001

NYARALÓÁTALAKÍTÁS

ARCHITECT Janesch Péter, Zombor Gábor

lakóépület, Tihany, Felsőkopasz-hegy, 2002

LUXUSTÁRSASHÁZ

ARCHITECT Janáky István, Janesch Péter, Zombor Gábor

társasház, Budapest, Gellért-hegy, 2002

MÉSZ SZÉKHÁZ MESTERISKOLA HELYISÉGEINEK ÁTALAKÍTÁSA

ARCHITECT Zombor Gábor

középület, Budapest, Ötpacsirta utca, 2003

DOBOS C. VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA BŐVÍTÉSE

ARCHITECT Herczeg Tamás, Karácsony Tamás, Klobusovszki Péter, Zombor Gábor

középület, Budapest, 2003

DUNABAY LAKÓEGYÜTTES

ARCHITECT Borsay Attila, Herceg László, Janesch Péter, Karácsony Tamás, Szokolyai Gábor, Zombor Gábor
ASSISTANT Falvai Balázs, Schiller Ádám

lakóépület, Budapest, Dunapart, 2003

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETÉNEK BŐVÍTÉSE

ARCHITECT Janesch Péter, Karácsony Tamás, Kovács Márton, Zombor Gábor
ASSISTANT Alexa Zsolt, Báger András, Szentirmai Tamás, Turai Balázs

középület, Budaörs, 2003

IX: NEMZETKÖZI ÉPÍTÉSZETI BIENNÁLÉ MAGYAR PAVILONJÁNAK INSTALLÁCIÓS TERVEI

ARCHITECT Janesch Péter, Szabó Zoltán, Zombor Gábor

installációs tervek, Velence, Olaszország, 2004

PÉCSI LÁTOMÁSOK

ARCHITECT Zombor Gábor

egyéb, Pécs, 2004

MULTIFUNKCIONÁLIS ÉPÜLETEGYÜTTES

ARCHITECT Klobusovszki Péter, Kovács Márton, Zombor Gábor
ASSISTANT Falvai Balázs

középület, Debrecen, 2004

LOVARDAÁTALAKÍTÁS

ARCHITECT Lévai Tamás, Szabó Árpád, Tóbiás Tamás, Zombor Gábor

középület, Tata, 2004

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM NEMZETKÖZI TANULMÁNYI KÖZPONT ÚJ ÉPÜLETE

ARCHITECT Falvai Balázs, Karácsony Tamás, Zombor Gábor
ASSISTANT Rose Balázs

középület, Budapest, 2005

PAKSI ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA, GYAKORLATI KÉPZÉSI KÖZPONT

ARCHITECT Bernard Bea, Karácsony Tamás, Szentirmai Boglárka, Zombor Gábor

oktatási épület, Paks, 2005

SZOCIÁLIS LAKÓÉPÜLET

ARCHITECT Janesch Péter, Karácsony Tamás, Zombor Gábor
ASSISTANT Falvai Balázs

lakóépület, Budapest, VII. kerület, József utca, 2005

TANUSZODA ÉS TERMÁLFÜRŐ

ARCHITECT Karácsony Tamás, Zombor Gábor
ASSISTANT Báger András, Bernard Bea, Falvai Balázs, Turai Balázs, Vági János, Vörös Tamás

középület, Gelse, 2006

PRINCIPAL SPA DESTINATION

ARCHITECT Karácsony Tamás, Zombor Gábor
ASSISTANT Bernard Bea, Dévényi Márton

középület, lakóépület, Gelse, 2006

HOTEL DOROTHEA****

ARCHITECT Fülöp Kriszta, Rose Balázs, Szentirmai Tamás, Zombor Gábor
ASSISTANT Bona Tamás, Turáni Zoltán, Vörös Tamás

középület, Budapest, 2007

CSALÁDIHÁZ

ARCHITECT Zombor Gábor
ASSISTANT Tolnay Barbara, Vörös Tamás

lakóépület, Zebegény, 2007

TETŐTÉRBEÉPÍTÉS

ARCHITECT Falb Anita, Zombor Gábor

lakóépület , Kispest, 2008

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 125 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT


The house we live in has preserved the memories of our family, with its walls concealing our feelings, for as long as a century. It has survived two wars and just barely managed to escape the merciless urban planning scheme that involved the construction of housing developments in the 70s. Our house remained what it had always been: a part of history, a representative of the urban fabric of its age, constituting the boundary of the old garden city of Kispest. Due to its marginal location the house is introverted: it is built upon the value of its own interior spaces and the magnificence of its garden. Typical of its period and its neighbourhood, it is no more telling than the rest of the houses. Yet, its simple spaces, perfect internal proportions, and everlasting materials make it an eternal place that is able to revive itself over and over. Our family has found its home in the loft and been provided with the opportunity to appreciate the past and live well in it.
Our everyday objects used to surround us as tiny fragments of the past. So we wanted a place that, instead of outshining this bustling crowd, would let each beautiful element of this diversity live and add a neutral frame to them. It would mark off our everyday items and make them visible and enjoyable one by one. It would create a common denominator by blurring away the timelines of multiple renovations of the house and totally desaturating the space creators. It would only allow the surface qualities of the various materials to be seen, thus eliminating the colours of the objects from among the space-determinant factors and only creating contrasts that are required for mere sensation. The space-forming structures are as if they were quotations. The space thus homogenised by the plain colouring has not only enlivened our objects but also invigorated or multiplied the view of the environment as seen through the windows. Our walnut tree seems as if it were standing in the middle of the room. If you arrive from the traditionally coloured, vivid and complex spaces of the historically used ground floor area, the sparkling whiteness of the loft will dazzle you, as being also apparent on the ground floor through the stairwell opening. Each piece of contemporary furniture is similarly sterile and background-like. They are neutral on account of their being basic types.
We had no more than two months for the reconstruction, which (fortunately) made us consider only solutions that did not require a building permit. Therefore, the openings remained in place and were extended down into the parapet wall. It was a joy to see the spontaneous and graceful encounter of the preserved geometry with the newly built elements such as the delicate wall details, the thus reviving lintels, etc. The resulting development consists of two parts: the bedrooms and the adjacent bathroom designed with modest headroom and ample minimalism as well as the overwhelming and free open space in the rest of the loft.

VOLT HONVÉDELMI FŐPARANCSNOKSÁG ÉS VOLT HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ÉPÜLETTÖMBJÉNEK REKONSTRUKCIÓJA ÉS BŐVÍTÉSE

ARCHITECT Péter Kis, Zombor Gábor

középület, Budapest, Dísz tér, 2008

HARIS PARK RENDEZVÉNY ÉS APARTMAN KÖZPONT

ARCHITECT Falvai Balázs, Gerzsenyi Tibor, Kovács Márton, Zombor Gábor
ASSISTANT Báger András, Borzsák Vera, Falb Anita, Fazekas Kata, Szalántzy Kolos, Vörös Tamás

középület, Budapest, Marczibányi tér, 2008

HÁRSFA UTCAI ÓVODA

ARCHITECT Zombor Gábor
ASSISTANT Falb Anita, Fazekas Kata, Mezey Tamás, Rose Balázs, Turáni Zoltán

középület, Budaörs, 2009

NYARALÓÁTALAKÍTÁS

ARCHITECT Janesch Péter, Zombor Gábor

lakóépület, Balatonszepezd, 2009

BORÁSZAT ÉS BIRTOKKÖZPONT

ARCHITECT Kis Péter, Zombor Gábor
ASSISTANT Romvári Péter

mezőgazdasági épület, Eged, 2009

AGÓRA PÓLUS PROGRAM - SZEGED

ARCHITECT Herczeg Tamás, Vági János, Zombor Gábor
ASSISTANT Albert Ádám, Dimény Gábor, Turáni Zoltán

középület, Szeged, 2009

WALDORF PEDAGÓGIAI INTÉZET BŐVÍTÉSE

ARCHITECT Janesch Péter, Zombor Gábor
ASSISTANT Turáni Zoltán

oktatási épület, Solymár, 2009

PLACEMENT Our proposed extension is following the borderline-standing position of the present building in south-southeast direction. Reaching the back-yard projection of the site our building shape takes its contour standing to the proper distance from the borderline: turns in and closes the wing as a rural building-shape. This turned-in wing has a space-bounding postition like the one at the street-front. The urban-like closed facade wing is the border between the street and the inner courtyard. The closing turned-in inner wing separates relatively the public courtyard from the intimate back-yard. The whole arrangement like a turned and stretched U-shaped building by its proportions in depth gives diverse tones for the different parts of the building and for some parts of the garden which are related to it.
FUNCTION The borderline wing of the L-shaped extension contains the divisible, multifunctional events hall with 120 seating capacity. Behind we can see the classroom connecting with the aula, which occasionaly can function as the service area for the events hall. The foyer in front of the events hall leads to the permable, transparent aula. Ideal for public purposes by its back-yard connection and bar service. The second classroom of the extension is placed at the ground floor level of the turned-in wing. To accomodate visitors and fellows of the institute we planned two alike and one large-scale mezzanine apartment unit both equipped by sanitaries. These units are placed in the upstairs spaces which can be reached from the aula. The library-room functioning in scarce circumstances at present was placed to the first floor giving on the silent back-yard. The old units to be distructed giving space for the new construction would be partly placed in the new wing and partly in the existing building optimized for the replacements. The library displaced from the street front wing enabled the placement of two interconnecting classrooms. This unit of rooms gives further potentials for the institute by its independent usability.The further functional changes enabled the placement of the principal-teacher’s area into a separate part of the building.

MŰVÉSZETI KULTURÁLIS OKTATÁSI ÉS TECHNIKAI KÖZPONT

ARCHITECT Klobusovszki Péter, Szentirmai Tamás, Zombor Gábor

kulturális intézmény, Siófok, 2010

RÓMAI KATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT HEJCEI OTTHONA

ARCHITECT Zombor Gábor
ASSISTANT Wettstein Domonkos

középület, Hejce, 2010

LAKÁSÁTALAKÍTÁS

ARCHITECT Zombor Gábor
ASSISTANT Juhász Balázs

lakóépület, Budapest, Gellért hegy, 2011

MEGBÍZÓ: MAGÁN MEGRENDELŐ, VOLUMEN: 116 m2, STÁTUS: MEGVALÓSULT



Gellért hegy lábánál, Padányi Gulyás Jenő építész által tervezett 1933-ban épült modernista épület emeleti lakásának átalakítása a megrendelő életvitelére szabva kihasználva a rendkívüli tájolásban rejlő lehetőségeket.

SIPŐCZ-VILLA ÁTALAKÍTÁS

ARCHITECT Zombor Gábor

v, v, 2012

STUDIO

THE CREATIVE INTENTIONS
MONOSTUDIO was founded in 2009 by architect GÁBOR ZOMBOR. His goal has been to channel the knowledge gained over several years of collective cooperation into a one-way creative will, by only making compromises coming from outside the studio. The essence of the creative process lies within a gentle architectural approach that, using its unique set of tools and approximation working method, is able to PRESERVE and CREATE at the same time. It is a creative work based on dialogues with the stakeholders, a PROCESS ARCHITECTURE that is to shape CONSTRUCTIVE ENERGIES LYING WITHIN THE SITUATIONS into a common creative power. Instead of searching for catchwords, it is to find the synonyms of life. The house will not become a coded message of similar meaning. Instead, it will remain a real APPLIED OBJECT of the same meaning and with a receptive role, where the LIFE WRITTEN INTO THAT HOUSE IS MORE IMPORTANT than creative self-expression. This is the only way a building can remain NATURAL, NEUTRAL, and NORMAL.

GÁBOR ZOMBOR leader architect

GÁBOR ZOMBOR
1973 born in Budapest, Hungary
1987-1991 special branch of physics at Budapest, ELTE Apáczai Csere János Grammar School
1992-2000 Technical University of Budapest (TUB), Faculty of Architecture
1997-take part of teaching at TUB Architectural Faculty (Introduction to Architecture and Public Building Design courses)
1996-1999 architect at N&n Studio
1999-2005 architect at Janesch-Karácsony Studio
2001-2004 Master School of TUB, at Public Building Design Department, master: Tamás Karácsony DLA
2002-2004 Master School of the Assosiation of Hungarian Architects (cycle XVII)
2003- curator at N&n Gallery of Architecture
2006 – research in London by Hungarian Eötvös Scholarship
2006 – four months at Tony Fretton Architects
2005-09 OnePerOne Architect Studio_established by Balázs Falvai, Tibor Gerzsenyi, Márton Kovács and Gábor Zombor
2009 establishes his own office called Monostudio

AWARDS, SCHOLARSHIPS

AWARDS, SCHOLARSHIPS
2000 diploma award of Assosiation of Hungarian Architects
2001-04 scholarship for Master School of TUB, at Public Building Design Department
2005 Hungarian Eötvös Goverment Scholarship

EXHIBITIONS

EXHIBITIONS
1998 Teaching Architectural Design at Public Building Department, BME Central Building, aula, 09-14. 03.
1998 Stripecopies – spacewall attempts at Szolnok city center Group student exhibitions with Zoltán Földesi, Tibor Gerzsenyi, Attila Horváth, Balázs Lipka, Tibor Szabó, Balázs Szűcs, Gábor Zombor, master: Tamás Karácsony DLA Town Community Centre, Szolnok, 29.05.-12.06.
1999 DISPLACE- 8 architectural projects opener: Péter Janesch, group exhibition András Boór, Péter Klobusovszki, Péter Kühn, Jenő Lévay, Balázs Marián, Ágnes Sagát, Zoltán Szabó, Dániel Taraczky, Gábor Zombor, Institute of Contemporary Art, Dunaújváros, 04.16.-05.22.
2000 Diploma Award Exhibiton, BME Central Building, aula, 12-16.10.
2001 4 tsa opener: Péter Reimholz, group exhibition collaboration with Tamás Bulcsu, Zoltán Fábry, Tamás Herczeg, Gábor Zombor, N&n Gallery, Budapest, 02.14.-04.03.
2004 A Széptől a Szépig és vissza_Beauty to Beauty and Back Again / BAND AID Exhibition at the 9th Internacional Architecture Exhibition of Venice, BAND AID as the installation design of Hungarian Pavilion; curator Péter Janesch, 08.09.-07.11.2004
2004 Esztergom Models (collection from archive projects of Public Building Design Departure) inaugural: Ferenc Cságoly DLA, group exhibition, Duna Múzeum Európai Közép Galériája, Esztergom, 06-31.10.2004
2005 Deadline, Teaching Architectural Design at Public Building Department, N&N gallery, inaugural: Ferenc Cságoly, curator
2005 55 podeszt participation, FLATSHADED, N&n Építész Galéria, Budapest, 16.03-11.04.
2011 4 tsa reloaded, megnyitó: Kerékgyártó Béla, csoportos kiállítás Bulcsu Tamással, Fábry Zoltánnal, Herczeg Tamással, N&n Építész Galéria, Budapest, 02.16.-03.02.
2011 Aktuális mappák, egyéni kiállítás a Budapesti Építészeti Központban (FUGA) 2011.11.14-2012.01.16.

PUBLICATIONS

PUBLICATIONS
Fotoillustration, Építőművészet 3/1996
Péter Klobusovszki:, Balkon 3-4/1999/3-4.
Displace, 8 architectural project, catalogue of exhibitions, Institute of Contemporary Art, Dunaújváros,1999
Judit Z. Halmágyi: Displace, exhibition at Institute of Contemporary Art, Octogon, 2/1999, p60.
4 tsa – exhibitions of diploma projects at N&n Gallery, Budapest – Új Magyar Építőművészet 2/2000; Beszélő 3/2000; Magyar Építész Közlöny 4/2000inaugural:
ARX Portugal_imaginary walks in portugal houses, Beszélő, december 2002
Aldo van Eyck: Municipal Orphanage, Amsterdam_criticism of an structuralist building
ERA21 #speciál 2012 Dobré bydlo_Good Hearth_Jevišt pro každý den – Tetőtérbeépítés Kispesten
Octogon, Min dolgozik?, 2012. december


MONOTEAM

MONOTEAM
ANITA FALB ANITA architect
BALÁZS JUHÁSZ architect
DOMONKOS WETTSTEIN architect

CONTACT

ADDRESS 3 Orlay Street, BUDAPEST H-1114
TEL/FAX +36 1 951 99 40
MOB +36 20 9555 517
EMAIL mail@monostudio.hu

PARTNERS

C L I E N T S
RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT, MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT, RAIFFEISEN PROPERTY MANAGEMENT Gmbh, TÖRÖK SÁNDOR ALAPÍTVÁNY WALDORF PEDAGÓGIAI INTÉZETE

C O N S U L T A N T S:
statika és szerkezettervezés: BARATTA MÉRNÖK IRODA
épületgépészet: BALLA S. Kft., JERKÓ ANIKÓ
épületvillamosság: VA-IQ Kft., THERMO-LUX Kft.
belsőépítészet: KOMP DESIGN
látványtervezés: TURÁNI ZOLTÁN
talajmechanika: LIPOWSKY MÉRNÖK IRODA
geodézia: SZENDEFI Kft.

C O N S T R A C T O R S:
BÓKTORO Kft.

RECENT

OCTOGON
interjú a MONOSTUDIOval az OCTOGON architecture&design 2012. decemberi számában: www.octogon.hu/octogon+102+lapszam+1.html

ERA21
az ERA 21 cseh lap különkiadásában leközölte munkánkat ( TETŐTÉRBEÉPÍTÉS KISPESTEN):
ERA21 #speciál 2012 Dobré bydlo_Good Hearth_Jevišt pro každý den – Tetőtérbeépítés Kispesten: ERA21 - SPECIÁL / 2012 - DOBRÉ BYDLO

AKTUÁLIS MAPPÁK
KIÁLLÍTÁS A FUGÁBAN (Budapesti Építészeti Központ) 11.11.14 - 11.12.05.

INTERJÚ A 6BNEK
6Bnek adott interjú: >www.6b.hu/Interju_Zombor_Gaborral

FALU VÉGÉN KURTA FÜRDŐ
Árvai András írása a gelsei tanuszodáról: www.epiteszforum.hu/node/18506


FÜRDŐ GELSÉN
Árvai András, Répás Éva és Villányi Norbert filmje a gelsei tanuszodáról: www.6b.hu/Furdo_Gelsen

4 TSA+10
NÉGY ALKOTÓ, NÉGY PÁLYA, EGY SZAKMA: TÍZ ÉV ÉPÍTÉSZETE A NAGYBÁLINTGALÉRIÁTÓL A NAGYBÁLINTGALÉRIÁIG Bulcsu Tamás, Fábry Zoltán, Herczeg Tamás és Zombor Gábor kiállítása 2011.02.16-03.02-ig megnyitó: este 6

virtuális tárlat: www.fabryk.hu/4tsa+10







 

 

webdesign: Holicska Ádám, www.adamholicska.com , építészet, design, webdesign, grafika

webdesign: Adam Holicska, www.adamholicska.com , architecture, design, webdesign, graphic design

Get Adobe Flash player

This page requires Flash Player version 10.1.52 or higher.